Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 16. szombat Botond, Mózes
Nyitókép: Pixabay

Még mindig van 10 százaléknyi magyar, aki nem igazán "szállt be az internetbe"

A 90 százalék viszont tekintélyes netezőarány.

Az aktív korú lakosság több mint 90 százaléka rendszeresen internetezik, Magyarországon az internetet használók száma az aktív korosztályban gyakorlatilag elérte a felső határt - derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) felméréséből, amelyről kedden tájékoztatták az MTI-t.

A vizsgálat szerint a 15-50 éves korosztály 97,1 százaléka rendszeresen használja az internetet. A 15 év alattiak körében nem teljes körű az internethasználat, bár egyre fiatalabban szoknak rá. A 2 éves gyerekek 4 százaléka internetezik, a 3 éveseknek pedig 9 százaléka használja viszonylag rendszeresen a világhálót.

Az internetet nem használók száma az életkorral növekszik.

Az 51-53 évesek 7 százaléka nem internetezik. 80 év fölött ez már 90 százalék, a 90 évnél idősebbek körében pedig 100 százalék. Az idősebb korcsoportot két tényező befolyásolja az internetezési szokásban, az hogy magányos vagy társas életet él, illetve, hogy milyen iskolázottságú.

A 65 év felettiek 34 százaléka internethasználó, ezen belül a magukra maradt idősek 31 százaléka, a kétfős háztartásokban élőknek viszont a 42 százaléka internetezik. Ez összefüggésben lehet azzal, hogy a magányos idősek kevésbé nyitottak az újra, nem akarnak már tanulni - olvasható az összegzésben.

A 20 és 50 év közötti korosztályban mindenki internetezik,

az alapfokú végzettséggel rendelkezőket kivéve. Az 50 év felettiek körében viszont jelentős eltérés van az egyes végzettségi csoportok között.

A felsőfokú végzettséggel rendelkező idősebbek otthonosan mozognak a világhálón: a 70 év körüli diplomások 80, míg a 80 év körülieknek is a 60 százaléka szeret "szörfölni a neten". Ugyanebben a korcsoportban a szakmunkásképzőt végzetteknek csak 40, illetve 20 százaléka internethasználó. Ennek oka lehet, például az, hogy a képzettebbek idős korukra is nyitottabbak az újdonságokra, vagy az, hogy a magasabb végzettségűek aktív életükben nagyobb arányban voltak számítógéphasználók, így az internet világa nem idegen számukra.

Az NMHH 2021-ben végzett reprezentatív kutatása 3000 háztartás, illetve az ott élő 8130 személy hírközlési szokásait vizsgálta.

Címlapról ajánljuk
Tanács Zoltán is megszólalt Élvonal-ügyben, elmondta, mit tervez a minisztérium

Tanács Zoltán is megszólalt Élvonal-ügyben, elmondta, mit tervez a minisztérium

A tudományt támogatni kell, de nem így – kezdte álláspontja kifejtését a tudományos és technológiai miniszter a Facebookon. Megindokolta, miért szüntetik meg az Élvonal Alapítvány 261,7 milliárd forintos szerződését, mit terveznek helyette, illetve hol tart a tudományt érintő átadás-átvételi folyamatban.

„A valaha volt legdrasztikusabb nyár jön” – klimatikus vészhelyzet lehet Magyarországon is

Körülbelül egy teljes évnyi csapadékmennyiség hiányzik a hazai rendszerből 2022 óta, és úgy fogunk ráfordulni az idei nyárra, hogy a talaj felső száz centiméteres rétegében alig van víz – mondta az InfoRádióban Budapest főtájépítésze. Több más téma mellett kitért a kaszálási tilalom értelmére és arra is, hogy nagy szükség lenne még több automata öntözőre, de nincs rá forrás.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Kormányalakítás: rendkívüli bejelentést tett Magyar Péter Orbán Viktorról

Kormányalakítás: rendkívüli bejelentést tett Magyar Péter Orbán Viktorról

Orbán Viktor 38,8 millió forint végkielégítésre lenne jogosult a jelenlegi törvények alapján, de nem fogja ezt megkapni - jelentette be Magyar Péter miniszterelnök. A kormány felbontja a Krausz Ferenc Nobel-díjas kutató alapítványával kötött 261,7 milliárd forintos szerződést, és a már kifizetett 22 milliárd forint visszautalását is kezdeményezi. Közben a miniszterelnök bejelentette, hogy lebontják a Karmelita kolostort 2021 óta az emberektől elzáró kordont, a hétvégén pedig megnyitják a nyilvánosság előtt a Karmelita palotát és a korábbi propagandaminisztérium épületét is. A felújításokkal kapcsolatos kérdésekből a Kúria sem maradt ki, a testület délután visszautasította a luxusberuházásokra vonatkozó vádakat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×