Az egészségesebb és környezetbarátabb élelmiszerek előállítását célzó Termőföldtől az asztalig (Farm to fork) stratégia részeként tálalta az ötletet a bizottság - elmondásuk szerint nem betiltani akarják a vegyi eredetű növényvédők használatát, ugyanakkor minden tagállamra nézvést kötelező lenne a most használt mennyiség 50 százalékára redukálni a 2030-as értéket.

Frans Timmermanns ugyanakkor arról is beszélt a Euronews szerint, hogy lesznek olyan területek, amelyeken tényleg nem lehet majd semmiféle rovarirtót alkalmazni.

"2030-ra a vegyszeres növényvédő szerek felét alternatívákkal kell helyettesíteni: olyan gyakorlatokkal, mint a vetésforgó, és az olyan technológiákkal, mint a precíziós gazdálkodás. Azt is javasoljuk, hogy tiltsák be a rovarirtók használatát olyan érzékeny területeken, mint az iskolák és kórházak környéke, valamint a parkok és a játszóterek" - mondta Timmermanns újságíróknak.

Vita alakult ki a kérdésben

A tagállamoknak rendszeresen jelentést kellene tenniük az elért eredményekről, a következő öt évben pedig uniós alapból finanszírozhatnák az új követelményeknek való megfeleléshez szükséges eszközöket.

A javaslattal egyes kormányok nem értenek egyet.

"Az időzítés teljesen alkalmatlan ennek a javaslatnak a megtételére: olyan pillanatban vagyunk, amikor Európában szükség van élelmiszerre" - mondta Herbert Dorfmann olasz parlamenti képviselő. Ezzel a megközelítéssel ugyanakkor a zöld képviselők nem értenek egyet. Pär Holmgren svéd EP-képviselő szerint az EU-nak meg kell határoznia egy időpontot, amikorra teljesen megszűnik a vegyszeres növényvédő szerek használata.

"Meg kell értenünk, milyen hatalmas szakadék tátong a fenntarthatóság és a nem fenntarthatóság között. És amíg továbbra is használjuk a növényvédő szereket, addig több problémába fogunk ütközni, mint amennyi előnye van ennek a típusú gazdálkodásnak" - fogalmazott.

Egy szakszervezet segítséget kér

A Copa Cogeca, az európai mezőgazdasági termelők legnagyobb szakszervezete támogatja a növényvédőszerek kivezetését, de nem akármilyen áron.

"Az európai mezőgazdasági közösség támogatja a növényvédő szerek használatának csökkentésére irányuló globális célkitűzést. De ennek érdekében az európai mezőgazdasági termelőknek és agrárszövetkezeteknek

rendelkezésre álló, biztonságos, hatékony és megfizethető eszközöket kell biztosítani, amelyeket még ki kell fejleszteni.

A szigorúbb szabályok nem oldják meg a növényvédelem alapvető problémáit: a különböző termékek betiltása anélkül, hogy elegendő hatékony alternatíva állna rendelkezésre, nem hatékony megközelítés" - vélekednek.

A tervek tartalmaznak egy kötelező természetvédelmi célt is, amelynek értelmében az országoknak 2030-ra a károsodott ökoszisztémák ötödét helyre kell állítaniuk.

Ez mindenki számára előnyös az EB szerint

Virginijus Sinkevičius, az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosa a Euronewsnak adott exkluzív interjújában elmondta, hogy a természet helyreállítása mindenki számára előnyös.

"El kell felejtenünk azt a mítoszt, hogy a természetért tenni költségekkel jár, de nincs haszna. Hatásvizsgálatunk azt mutatja, hogy egy befektetett euró nyolc euró hasznot hoz" - mondta Sinkevičius. Az egyik fő cél a beporzók,

például a méhek számának növelése,

ami a szakértők szerint növeli a mezőgazdasági terméshozamot és segít az ökoszisztémák természetes helyreállításában.

A terveket az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak is jóvá kell hagynia, mielőtt azok törvényerőre emelkednek.