Infostart.hu
eur:
364.24
usd:
330.94
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Aratják az őszi vetésű búzát a németországi Brodowinban lévő ökofaluban 2019. július 25-én. A településen 1991 óta folytatnak biodinamikus gazdálkodást, melyet széles körben Rudolf Steiner filozófus-tudós 1924-ben megtartott előadássorozatát követően kezdtek el alkalmazni. Az ökológiai termelés elősegíti a természeti környezet megóvását, a gazdálkodók a helyi erőforrásokat és a természetes folyamatokat részesíti előnyben a műtrágyák és a növényvédő szerek használatával szemben.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Kötelező változtatás jöhet a növényvédő szerek használatának csökkentésére

Fordulatot kíván elérni az EU, kötelező lenne az új célérték.

Az Európai Bizottság szerdán jogilag kötelező érvényű célértékeket javasolt a kémiai növényvédő szerek használatának csökkentésére, illetve a természet és a biológiai sokféleség helyreállítására az unióban.

A javaslat értelmében, az EU 2030-ig 50 százalékkal csökkentené a kémiai növényvédő szerek alkalmazását, az uniós tagállami kormányoknak pedig rendszeres jelentést kell készíteniük a célok megvalósításában elért eredményekről.

"A kémiai növényvédő szerekre vonatkozó új szabályok csökkenteni fogják az uniós élelmiszerrendszer ökológiai lábnyomát, védik a polgárok és a mezőgazdasági dolgozók egészségét, és segítenek enyhíteni a talajromlás és a növényvédő szerek okozta beporzók pusztulása miatt már most is jelentkező gazdasági veszteségeket" - olvasható a bizottság sajtóközleményében.

Az EU végrehajtó testülete szerdán egy olyan jogszabályjavaslatot is bemutatott, amelynek célja, hogy

2030-ra az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20 százalékát lefedjék a természet helyreállítására irányuló intézkedések,

majd 2050-re ezeket a helyreállításra szoruló ökoszisztémákra is kiterjesszék.

A helyreállítási intézkedések közé tartozik többek között a beporzó populációk csökkenésének 2030-ig történő megállítása, a folyami gátak eltávolítása a vízi ökoszisztéma visszaállítása céljából, valamint a lecsapolt tőzeglápok helyreállítása a szén-dioxid kibocsátás elnyelése végett.

A jogszabályjavaslatot az Európai Parlamentnek és az uniós tagországok kormányait tömörítő Tanácsnak is jóvá kell hagynia.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×