Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Nyitókép: Pixabay

Német autóipari átállás 2035 – Reagáltak a gyárak

Érthetően nem túl nagy a lelkesedés, de...

Elvben elfogadja, de bírálja is a német járműipar az Európai Parlamentnek a belsőégésű motorral hajtott új autók forgalomba helyezésének 2035-ös beszüntetésére tett kezdeményezését.

Az Európai Parlament 2035-től be akarja tiltani a belsőégésű motorral hajtott új autók értékesítését. Az európai parlamenti képviselők többsége szerdán Strasbourgban megszavazta, hogy a gyártók a következő évtized közepétől csakis olyan személygépkocsikat és kisteherautókat forgalmazzanak, amelyek nem bocsátanak ki klímakárosító üvegházhatású gázokat. Mielőtt azonban ilyen rendelet hatályba léphetne, a parlamentnek még egyeztetnie kell az uniós tagállamokkal.

Volker Wissing (FDP) szövetségi közlekedési miniszter a belsőégésű motorral hajtott új autók értékesítésének 2035-től történő betiltása ellen szólalt fel. Wissing csütörtökön Berlinben a dpa német hírügynökség kérdésére válaszolva úgy fogalmazott, hogy az Európai Parlament belsőégésű motorral kapcsolatos döntése "nem nyerte meg a tetszését".

A technológia kivezetése nehéz idők kezdetét jelentené a polgárok számára - mondta. Sok munkahely függ ugyanis a belsőégésű motoroktól.

"Azt szeretnénk, hogy a belsőégésű motorral rendelkező járműveket 2035 után is lehessen újonnan forgalomba helyezni, ha bizonyíthatóan csak bio-üzemanyaggal lehet azokat megtankolni.

A belsőégésű motorral felszerelt, klímasemleges járművek engedélyezése van csak összhangban a technológiai nyitottság elvével - mutatott rá.

A Német Gépipari Szövetség (VDMA) is bírálta az Európai Parlament kezdeményezését. "Az Európai Parlament szavazása nem jó hír az EU ipari ereje és fenntarthatósága szempontjából" - mondta Hartmut Rauen, a VDMA vezérigazgató-helyettese csütörtökön.

"Ez nemcsak azt jelenti, hogy az EU feladja vezető szerepét a belsőégésű motorok technológiái terén, hanem azt is, hogy lemond egy nagy potenciállal rendelkező, fenntartható technológiai lehetőségről is" - mutatott rá Rauen. A tilalom ugyanis csak beszűkítené a rendelkezésre álló klímasemleges meghajtási technológiák választékát.

Nem szabad eltekinteni attól sem - mondta -, hogy Oroszország és Kína uralja a globális járműipar ellátását az elektromobilitáshoz szükséges olyan kulcsfontosságú nyersanyagokkal, mint például a nikkel, a kobalt vagy a magnézium. "Ezáltal a belsőégésű motorok fokozatos kivonása jelentős geopolitikai kockázatot jelentene Európa számára" - figyelmeztetett.

A Volkswagen csoport elvileg végrehajtható lépésnek tartja az Európai Parlament döntését. "Ambiciózus, de elérhető célt" fogalmaztak meg - közölte a wolfsburgi székhelyű vállalat csütörtökön. "Az elektromobilitásra történő áttérés visszafordíthatatlan. Ez az egyetlen ökológiailag, technológiailag és gazdaságilag észszerű módja a belsőégésű motorok mielőbbi kiváltásának" - fogalmaz a csoport közleménye.

Európa legnagyobb autógyártó csoportjának néhány márkája már korábban bejelentette, hogy fokozatosan kivonul a benzin- és dízeltechnológiából, és hamarosan leállítja a motorok új generációinak fejlesztését is.

A Mercedes-Benz autógyártó elvben üdvözölte az Európai Parlament azon döntését. "2030-ra készen állunk arra, hogy teljesen elektromos meghajtásúvá váljunk ott, ahol a piaci feltételek ezt lehetővé teszik" - mondta Eckart von Klaeden, a csoport külkapcsolati részlegének vezetője csütörtökön Stuttgartban a dpa hírügynökségnek.

"Elvben üdvözöljük a döntést" - mondta von Klaeden, hangsúlyozva, hogy a döntés a politikusokra hárítja a szükséges infrastruktúra biztosításának felelősségét. "A közlekedés területén az éghajlatvédelem sikerének szempontjából az új technológiák elfogadása, nem pedig a hagyományos technológiák betiltása a döntő szempont" - fogalmazott.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×