eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Világi Oszkár, a Mol-csoport igazgatótanácsának tagja, a Slovnaft vezérigazgatója és igazgatótanácsának elnöke a Mol-csoport első csehországi Mol töltőállomásának átadásán Prágában 2015. május 5-én. A csoport tulajdonában lévő Lukoil és a Slovnaft benzinkutak folyamatos márkanévváltásának eredményeként további, mintegy 80 benzinkút megnyitását tervezi idén a magyar olajipari vállalat a cseh piacon.
Nyitókép: Világi Oszkár, a Mol-csoport igazgatótanácsának tagja, a Slovnaft vezérigazgatója és igazgatótanácsának elnöke a Mol-csoport első csehországi Mol töltőállomásának átadásán Prágában 2015. május 5-én. MTI Fotó: Illyés Tibor

Az uniós embargó ellehetetleníti a Mol-csoporthoz tartozó Slovnaft exportját

A vállalat dízelüzemanyag-gyártásának 27 százalékát a cseh, 20 százalékát az osztrák, 8 százalékát a lengyel és 7 százalékát a magyarországi piacon értékesíti.

Az orosz kőolajra vonatkozó európai uniós embargó jövőre ellehetetleníti a pozsonyi Slovnaft olajfinomító exportját, ami a gyártás műszaki minimum alá csökkenéséhez vezet, és a szlovákiai ellátás biztonságát is veszélybe sodorja - közölte az olajipari vállalat sajtóosztálya.

A Slovnaft közleményében rámutat: az orosz kőolajra vonatkozó uniós szankciók egy nyolchónapos átmeneti időszak leteltével ellehetetlenítik, hogy a pozsonyi olajfinomító folytassa termékeinek kivitelét Csehországba, Ausztriába és Lengyelországba, ahová eddigi gyártásának nagyobb részét exportálta. Hozzáteszik: amennyiben ilyen mértékben vissza kell fogniuk a gyártást, ezzel az a műszaki minimum alá csökken, tekintve, hogy a technológiai megoldások nem teszik lehetővé a gyártókapacitás ilyen kismértékű kihasználását.

A Mol-csoporthoz tartozó Slovnaft gyártókapacitásai úgy vannak kiépítve, hogy bizonyos termékeikkel nemcsak a szlovákiai, hanem a régió többi országainak keresletét is kielégítsék. A vállalat dízelüzemanyag-gyártásának 27 százalékát a cseh, 20 százalékát az osztrák, 8 százalékát a lengyel és 7 százalékát a magyarországi piacon értékesíti. A cég benzingyártásának 23 százaléka a cseh, 19 százaléka a lengyel, 8-8 százaléka pedig az osztrák, illetve a magyarországi piacra kerül.

"A régióban értékesíthető termékek kínálatának korlátozása és a Slovnaft kapacitásának csökkentése miatt ellehetetlenül a szlovák piac ellátása" - hangsúlyozta Anton Molnár, a Slovnaft szóvivője, hozzátéve: figyelmeztetniük kell exportpiaci partnereiket is arra, hogy a nyolchónapos átmeneti időszak után a régióban az üzemanyag és más olajipari termékek hiányára lehet számítani.

Az olajipari cég közleményében rámutat: az orosz kőolajra vonatkozó uniós szankciók jelenlegi formája csak 8 hónapos átmeneti időszakkal számol, és nem adja meg az általuk - az olajfinomítóban megvalósítandó műszaki változtatásokra - kért 3 éves időszakot. Emiatt nem vállalhatják a felelősséget ennek a döntésnek a szlovák gazdaságra és a lakosság ellátására gyakorolt esetleges következményeiért - írták a közleményben.

Ronald Izip, a Trend szlovák gazdasági hetilap főszerkesztője a lap weboldalán közölt pénteki kommentárjában az Oroszország elleni uniós szankciók következményeként a Slovnaftra váró helyzetről azt írta: ez a szlovák diplomácia fatális felsülését mutatja, és azzal járhat, hogy a termékei kétharmadát külföldön értékesítő olajvállalatnak jövő februártól be kell zárnia. Ez viszont importkényszerrel és azzal járna, hogy tovább drágulnának a lakossági üzemanyagárak.

Világi Oszkár, a Slovnaft igazgatótanácsának elnöke a Magyar 7 felvidéki magyar hetilap hasábjain a héten megjelent - még az uniós szankciókról született döntést megelőzően készült - interjúban az Oroszország elleni kőolajembargó kapcsán rámutatott: az embargó hat, a régióban lévő országot érintene legjobban, mert ide érkezik az Európába tartó orosz import 80 százaléka. "Több lehetőség volt Oroszország megbüntetésére, Nyugaton egy olyat választottak, ami a mi régiónkban kényes, nekik viszont nem fáj annyira. A büntetés 80 százalékát mi fizetjük meg, ők a maradékot" - jegyezte meg Világi Oszkár.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 4. 20:22
×
×
×
×