Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Nyitókép: Freepik / jannoon028

Repkedő tízmilliárdok - Körvonalazódik, mennyi extraprofitadót vár a kormány a nagy bankoktól

Legnagyobb cégként az OTP-t érintheti leginkább az extraprofitadó, de további 7 banknak lehet 10 milliárdos nagyságrendű kiadása.

A Portfolio.hu gazdasági szakportál kevéssel az extraprofitadós kormányzati bejelentést követően ki is számolta, hogy az egyes intézményekre mennyi pénz jutna a banki és biztosítói szektortól összesen elvonandó 350 milliárd forintból.

A portál a 2020-as, Magyar Nemzeti Bank által kiadott úgynevezett aranykönyvből kiolvasható piaci részarány alapján becsülte meg a kormányzati bejelentés szerint igazolható extraprofitnak számító összegeket:

  • OTP: 86,1 milliárd forint
  • Magyar Bankholding: 41,3 milliárd
  • K&H: 26,9 milliárd
  • Erste: 23,8 milliárd
  • UniCredit: 19 milliárd
  • Raiffeisen 17,6 milliárd
  • CIB: 10 milliárd
  • Fundamenta: 3,5 milliárd
  • Sberbank 3,2 milliárd
  • Cetelem 2,7 milliárd
  • EXIM: 2,6 milliárd
  • MFB: 2,5 milliárd
  • Gránit Bank: 1,2 milliárd
  • Commerzbank és MagNet: 1,1-1,1 milliárd
  • Egyéb (pl.: Bank of China, KDB, Duna Takarék, Sopron, Polgári Bank): 7,5 milliárd.

Összességében a 250 milliárd forintos új adóteher a bankszektor tavalyi belföldi nyereségéhez képest 45 százalékos, teljes konszolidált nyereségéhez képest 30 százalékos elvonást jelent.

A portál megjegyzi, hogy emellett nőni fognak a bankok tranzakciós illeték miatti kiadásai, de ennek mértékét nehéz megbecsülni. Az 50 milliárd forintos emelés 21,5%-os növekedést jelent az idei költségvetési tervhez képest.

A biztosítók számai alapján a legtöbbet az Allianz (7,8 milliárd forint) és a Generali (7,4) fizetheti be az államkasszába, de az Aegon, Groupama, Posta Biztosító, Union, NN, Uniqa és K&H hetesfogat terhei is milliárdosak lesznek. (A Generali esetében figyelembe vették, hogy a Genertel és az EUB is a csoporthoz tartozik.)

A biztosítóknál ugyanakkor elképzelhető, hogy a kormány egy korrigált vagy szűkebb díjbevételt fog adóalapnak tekinteni - ez majd kiderül a vonatkozó rendeletből.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×