Feledy Botond szerint bár jogi szempontból létezik arra uniós mechanizmus, hogy adott esetben az egyes tagállamok összefogjanak és maguk vigyenek véghez valamit, meglátása szerint itt kifejezetten ad hoc cselekvési platformról van szó, tehát tulajdonképpen úgy is mondhatjuk, hogy ez nem európai uniós szankció lenne, hiszen ahhoz mind a huszonhét tagállam támogatása szükségeltetik, hanem egy „coalition of the willing”, tehát akik szeretnék, azok csinálják, csak lényegében nem az uniós keretek között.
„Ennek nemzetközi jogi értelemben semmilyen akadálya nincsen, tehát bármikor, bármelyik országcsoport dönthet úgy, hogy alkalmaz egy ilyen szankciót, és erről megállapodnak egymás között” – magyarázta.
A külpolitikai elemző úgy véli, hogyha a többi tagállam „továbbmenne” Magyarország nélkül,
az „súlyos izolációs pillanatot” eredményezne hazánk számára, és diplomáciai vereséggel érne fel.
Más kérdésnek tartja, hogy Robert Habeck zöld német alkancellár egyébként tényleg végrehajthatónak látja-e a tervét, vagy igazából a kijelentésével csak reflektálni kívánt a német koalíción belüli véleménykülönbségekre. Feledy Botond emlékeztetett, az Egyesült Államok is azt vetette fel, hogy stratégiailag a teljes embargó helyett inkább a büntetővámos megoldás lenne a kedvezőbb mind az ukrajnai hosszú távú újjáépítés szempontjából, mind pedig azért, hogy az oroszok ne diverzifikáljanak másfelé, hanem nyomott áron értékesítsenek a meglévő ügyfelek, tehát Európa felé az olajukat.
Az Oroszország elleni büntetőintézkedések eredményét illetően Feledy Botond azt mondta, hogy azt egészen más időtávon kell mérni, mint a naponta érkező háborús jelentésekét. „Ezzel a diszkrepanciával van a probléma” – fogalmazott. Magyarán, miközben ugyan a szankciók nyilván kifejtik a hatásukat – és ezt az orosz nemzeti bank elnöke is hol a sorok között, hol a sorokban beismeri –, nem ma és nem holnap lesznek eredménnyel a harctéri cselekményekre.
Egy ilyen szankciós politika arra jó, hogy hónapokon belül hozzon eredményeket,
hiszen készletek vannak az országokban még úgy nyersanyagra vonatkozóan, mint árura vagy pénzre, amiknek el kell fogyniuk, és csak azt követően lesznek érezhetők a hatások a gazdaságban – fejtette ki Feledy Bontond. Hozzátette: ezért is számolnak 7-8 százalékos orosz GDP-csökkenéssel, miközben Ukrajna már a GDP-je felét veszítette el a harci cselekményekben.
A külpolitikai elemző egyetértett azzal, hogy a várakozások attól is függnek, hogy meddig tart majd maga a háború. Amíg nem ér véget a nemzetközi jogilag legoptimálisabb forgatókönyvvel, tehát az elcsatolt területek visszaadásával, valamint az ukrán szuverenitás visszaállításával, addig a szankciók napirenden maradhatnak, amit a G7-ek rögzítettek is az elmúlt héten, és a legtöbb euroatlanti országban is ebbe az irányba mutat a politikai eltökéltség. Tehát azt, hogy esetleg a háború alacsony intenzitásúvá válik – szögezte le Feledy Botond –, vagy valamilyen tűzszünet alakul ki, azt még nem tartanák elégségesnek, és nem lenne egyenértékű azzal, hogy Ukrajna szuverenitása helyreállt.