Oroszországon még nem érezhető a nyugati szankcióknak a hatása, ez mindenképpen hosszú távon fog jelentkezni Bendarzsevszkij Anton szerint. A posztszovjet térség szakértője úgy véli, a pénzügyi jellegű szankciók miatt eddig Oroszország nem esett el olyan bevételektől, amelyek nehezítenék az állami szféra működését vagy akár a katonai kiadások biztosítását.

A konkrét termékekre, termékcsoportokra irányuló korlátozások miatt ezek hiányát a lakosság meg fogja érezni előbb-utóbb, ezek a cél szerint az orosz lakosságot majd arra késztetik, hogy kritikusabb legyen a vezetéssel szemben, hiszen a korábbi megszokott életmód megváltozik. Ez azonban egyelőre szintén nem érezteti a hatását, hiszen egyrészt a nyugati cégek kivonulása nem megy egyik pillanatról a másikra, ugyanígy a készleten lévő termékek sem tűnnek el egyik pillanatról a másikra – magyarázta. A harmadik összetevő, a technológia hiánya szintén nagyon komolyan hátráltatni fogja az orosz gazdaság működését, de szintén hosszú távon.

Ezek közül Bendarzsevszkij Anton szerint a technológiák hiányának hatása csak évek távlatából fog jelentkezni, a termékek hiánya viszont valószínűleg már az év második felében. Az elemzők leginkább

szeptember-október környékére teszik azt, amikor a megszokott, az orosz emberek számára az üzletekben máskor elérhető termékek el fognak tűnni.

A pénzügyi szankciók esetében fontos szerepet tölt be az orosz tartalékalap, mert Oroszország a háborúra készülve több mint 600 milliárd dollárt gyűjtött össze, amiből fedezné például a katonai kiadásokat vagy a szankciók által okozott bevételkiesést. A tartalékalapból legalább 400 milliárdot lefoglaltak, mert ezek a források nyugati országokban voltak, és ezekhez nem fér hozzá Oroszország.

"A maradék, nagyjából 200 milliárd dollár – például aranyban – Oroszországban van, ahogy ezeket a tartalékokat felhasználják, és az orosz gazdaság valószínűleg recesszióba fordul, lehet, hogy kénytelenek lesznek visszavenni a kiadásokat állami oldalon, lehet, hogy csúszások lesznek kifizetésekben, de ez is inkább jövőre fog jelentkezni. Ugyanakkor ennek fontos hatása van, például a következő orosz elnökválasztás 2024-ben várható" – tette hozzá a Danube Istitute kutatási igazgatója.

Katarina Barley, az Európai Parlament német, szociáldemokrata alelnöke felvetette, hogy az uniónak Magyarország nélkül kellene bevezetnie az olajembargót, de a térség szakértője szerint az olajtilalom sem fog rövid távon hatást gyakorolni az orosz gazdaságra. Egyrészt az olajembargó nem azonnal lépne működésbe, hanem a tervezet szerint 2022 végétől, másrészt a bejelentett szankciós csomagnak lenne egy árfelverő hatása.

"Az a pénz, amit Oroszország esetleg elveszíthetne a bevezetés utáni hónapokban, most szuperprofit formájában fog lecsapódni,

hiszen ha Európa bejelenti, hogy 2023 januárjától nem vásárol orosz olajat, akkor a piacon lesz egy pánikhatás, és ez fel fogja verni az árakat. Oroszország rövid távon akár jobban is járhat.

Fontos tudni és érteni, hogy a szankciók hatása hosszú távon jelentkezik, nem lehet egyik pillanatról a másikra ilyen gazdasági hatást elérni egyetlen országgal szemben sem" – mondta Bendarzsevszkij Anton.