A Portfolio gyűjtése szerint míg tavaly ilyenkor 3,4, illetve 3,8 százalék volt a banki ajánlatokban az 5, illetve 10 éves kamatperiódusú, tehát a legnépszerűbbnek mondható piaci lakáshitelesnek az átlagkamata, most viszont már 7,1, illetve 7,0 százalék, tehát több mint 3 százalékponttal emelkedett a egy év alatt, mondhatni úgy is, hogy megduplázódtak – kezdte Palkó István.

Egyre kevesebb olyan lakáshitel van, ami 7 százalék alatti kamattal elérhető. Jelenleg 35 százalékkal, magyarán harmadával magasabb azon adósok terhe, akik most vesznek fel átlagos lakáshitelt, szemben azokkal, akik egy évvel ezelőtt tették meg ugyanezt – tette hozzá.

Számokra lefordítva: tavaly ilyenkor egy 20 évre felvett, 20 milliós lakáshitelnél még 115-120 ezer forint környékén alakult az átlagos törlesztőrészlet, ami

ma már 155 ezer forint fölött van,

ami harmadával magasabb az egy évvel korábbinál – ismételte meg a Portfolio elemzője, aki szerint nagyon úgy tűnik, hogy ez a tendencia folytatódni fog, miután a bankok egyelőre még nem teljesen árazták be a bankközi kamatok emelkedését a lakáshiteleikbe.

Palkó István kérdésünkre azt is megerősítette, hogy mindeközben szűkült is a potenciális adósok köre, mivel a emelkedő törlesztőrészletek miatt egyre többen beleütköznek a jogszabályi korlátokba. Az elemző szerint itt elsősorban a Magyar Nemzeti Bank rendeletére kell gondolni, ami azt mondja ki: ha valaki 10 éves – vagy ennél hosszabb – kamatperiódusú (végig fix kamatozású) hitelt választ, akkor jövedelme 50 százalékáig, ha magas jövedelmű akár 60 százalékáig is, bevállalhat törlesztőrészletet, ugyanakkor, ha valaki rövidebb kamatperiódusú hitellel köteleződik el, akkor 25, vagy 35 százalék ez az arány. Amiatt pedig, hogy nőnek a törlesztőrészletek, a kisebb mértékben növekvő jövedelmek mellett egyre többen ütköznek bele ezekbe korlátokba – magyarázta. Például

egy átlagos nettó kereset mellett egy évvel ezelőtt még nagyjából 24 millió forintot lehetett felvenni, mára ez az összeg viszont 19 millió forintra csökkent

abban az esetben, ha valaki 10 éves, tehát a JTM (jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató) szempontjából a legkedvezőbb, 10 éves konstrukciót választja. Mindez 22 százalékos csökkenést jelent a felvehető hitelösszegben, tehát kisebb mértékben tud eladósodni az, aki átlagos jövedelemmel rendelkezik. Összességében tehát elmondható, hogy 20-30 százalékkal kisebb hitelösszeget vehetnek fel az adósok, mint egy évvel korábban, ami egy jelentős csökkenés, különösképpen abba bele gondolva, hogy időközben a lakásoknak az átlagértéke jelentősen, kétszámjegyű mértékben emelkedett – zárta gondolatait a Portfolio munkatársa.