eur:
411.42
usd:
392.66
bux:
0
2024. november 25. hétfő Katalin
Group of engineers sharing ideas about the project.
Nyitókép: Smederevac/Getty Images

Így zabálja fel az infláció a béremeléseket

Az idei év elején 13-14 százalékkal nőtt az átlagkereset, amely igen impozáns emelkedésnek mondható. Csakhogy a magas infláció súlyosan erodálja a fizetések vásárlóerejének növekedését.

Tavaly még jól hangzott, hogy idén jóval 10 százalék felett nőhetnek az átlagkeresetek. Akkoriban még 3-4 százalékos éves átlagos inflációról lehetett hallani 2022-re vonatkozóan, vagyis a reálbérek érdemi növekedésére számított mindenki. A közgazdászok úgy számoltak, hogy az átmeneti, 2021-es „megingás” után visszatér a gyors, 6-8 százalékos reálbérnövekedés, ami a megelőző néhány évet is jellemezte – emlékeztet a Portfolio.

Aztán a prognózisokba szépen lassan beépült a minimálbér és bérminimum 20 százalékos növelésének inflációemelő hatása, később az szja-visszatérítésről szóló döntés és a 13. havi nyugdíj keresletélénkítő hatása, ezzel máris feljebb kellett húzni a várható pénzromlás ütemét. A globális energiaárak megemelkedése és a koronavírus-járványból való kilábalás közepette látott kereslet-kínálati súrlódások is felfelé lökték az inflációs prognózisokat. Így jutottunk el oda, hogy az idei év első hónapjaiban már biztosra lehetett venni, hogy legalább 6-7 százalékkal nőnek az árak 2022-ben. Ez már azt jelentette, hogy akinek nem nő ilyen mértékben a fizetése, annak idén csökken az életszínvonala, vagyis 3-4 százalék helyett már a 6-7 százalékos béremelés volt reálértéken az új nulla.

És ekkor még nyoma sem volt az orosz–ukrán háború hatásainak, de az átlagbér várható emelkedésének több mint fele már el is úszott. A háború globális hatásai miatt pedig tovább romlott a helyzet az elmúlt hónapokban. A háború kirobbanása után az energiaárak sokszorozódtak és a kínálati problémák is súlyosbodtak. A legfrissebb gazdasági előrejelzések szerint

Magyarországon lesznek olyan hónapok, amikor két számjegyű, 10 százalékos lesz az infláció idén.

És ahogy már hónapok óta, most is elmondhatjuk: az inflációt „felfelé mutató kockázatok” övezik, ami annyit tesz, hogy a most vártnál magasabb is lehet a pénzromlás – tesz hozzá mások mellett a lap.

A várható éves átlagos infláció tehát a háború előtti 6-7 százalék helyett mostanra 9 százalékra emelkedett.

Vagyis reálértéken a 9 százalékos emelés az új nulla.

Ebben a helyzetben tehát már nem is hangzik olyan jól, hogy a KSH jelentése szerint januárban közel 14 százalékkal nőt az átlagkereset. A minimálbéren és bérminimumon keresők ennél jobban jártak, nekik (a törvényi szabályozásból adódóan) 20 százalékkal nőtt a fizetésük, ám ahhoz, hogy a 14 százalékos átlag kijöjjön, sokaknak érdemben 10 százalék alatti béremelést kellett kapniuk.

Összességében tehát a következő hónapokban nem valószínű, hogy az átlagbérek növekedési üteme érdemi lendületet venne, a 12-15 százalék közötti sávban ingadozhat (a nem állami szektorban), miközben az infláció 10 százalékhoz közeli emelkedésére egyre nagyobb az esély. Nemcsak a következő néhány hónapot, hanem az év egészét hasonló tendencia írhatja le, amelynek hatására a korábban várt, kifejezetten jelentős reálbéremelkedést „megeszi” a növekvő infláció.

Ezzel egyre többen lesznek, akiknek csökken a reálbére ebben az évben, hiszen a dolgozók egy része jóval 10 százalék alatti nominális béremelést kapott – emeli ki a Portfolio elemzése.

Címlapról ajánljuk
Mráz Ágoston Sámuel a német-magyar kapcsolatokról: nem lélekemelő a helyzet, de megvan az újrakezdés esélye

Mráz Ágoston Sámuel a német-magyar kapcsolatokról: nem lélekemelő a helyzet, de megvan az újrakezdés esélye

Idén is elkészítették a Német-Magyar Barométer elnevezésű tanulmányt. A hazai felmérést végző Nézőpont Intézet igazgatója az InfoRádióban elmondta: az elmúlt években sokat romlottak a kétoldalú kapcsolatok, társadalmi szinten azonban megmaradt az egymás iránti tisztelet. Mráz Ágoston Sámuel szerint új helyzetet teremthet, ha a várakozások szerinti eredmény születik a februári előre hozott német választáson.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Menesztettek egy vezető orosz tábornokot, nagy kéréssel fordult Zelenszkij a Nyugathoz – Háborús híreink hétfőn

Menesztettek egy vezető orosz tábornokot, nagy kéréssel fordult Zelenszkij a Nyugathoz – Háborús híreink hétfőn

Az orosz hadsereg vezetésében jelentős változások történtek az ukrajnai fronton: a hírek szerint egy magas rangú tábornokot eltávolítottak pozíciójából, miután félrevezető jelentéseket adott a harcok alakulásáról. Az orosz média és háborús bloggerek beszámolói szerint Gennagyij Anascsin vezérezredest, a déli csoportosulás parancsnokát váltották le tisztségéből. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti videóüzenetében hatékonyabb légvédelmi rendszereket kért szövetségeseitől. Megjegyezte, már elemzik az Ukrajnára néhány napja kilőtt Oresnyik orosz rakétát. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború legújabb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×