Teljes mértékben alárendeli az OTP oroszországi leánybankjának működését a nemzetközi szankciós előírásoknak, vagyis több más mellett fokozatosan leépíti a vállalati hitelportfólióját, nem fektet orosz állampapírokba, és nem nyújt finanszírozást oroszországi leánybankja számára. Minderről egy közleményben számolt be a pénzintézet, amelyben azt is írják: minden lehetséges döntést számba vesznek, ezek között elemezik az orosz piac esetleges elhagyásának feltételeit és következményeit is.

Arról, hogy ez milyen hatással lehet az OTP működésére Korányi G. Tamás tőzsdei elemző beszélt érdeklődésünkre.

"Az OTP abban a szerencsés helyzetben van, hogy mind Oroszországban, mind Ukrajnában van több mint egy évtizede leánybankja, és a tavalyi eredmény 16 százalékát ez a két bank adta. Nyilván nagyon kényes az OTP helyzete, a február végi, negyedéves gyorsjelentésről szóló tájékoztatón Csányi Sándor elnök-vezérigazgató részletesen kitért az orosz és ukrán bank helyzetére, ekkor kifejezte azt a reményét, hogy az ellenségeskedések viszonylag rövid időn belül megszűnnek. Akkor azt mondta, hogy az OTP nem tervez kivonulást egyik országból sem. Azóta annyiban változott a helyzet, hogy több mint 3 hete zajlik a háború, és kiteljesedtek a szankciók. Ebben a helyzetben az OTP ezeket betartja, és nem forgalmaz orosz állampapírokat."

Az orosz leánybank "nem finanszírozása" a gyakorlatban azt jelenti, hogy a február 28-ai adatok szerint 52 milliárd forintot, illetve 74 milliárd forinton nyilvántartott tőkebefektetést is le kell írnia. Összehasonlításképp: az OTP mérlegfőösszege 20 ezer milliárd forint, a bank saját tőkéje 2800 milliárd forint. A bankra mért "ütés" tehát összességében sem éri el az 5 százalékát a saját tőkének.

"Ha - legrosszabb esetben - mindkét bankot le kellene írni, amiről egyelőre szó sincs, akkor is a saját tőke legfeljebb 10 százaléka veszne el" - fejtegette Korányi G. Tamás.

Ha a mostani helyzet marad, az oroszországi bank orosz bankként "normálisan" tud működni, legfeljebb az ügyfelei nem tudnak külföldre utalni, de az nagy kérdés, hogy az Európai Központi Bank felszólítja-e az európai bankokat (pl.: Raiffeisen, UniCredit, Intesa, OTP, CitiBank), hogy vonuljanak ki, ez esetben viszont az OTP nem tehet mást, ki fog vonulni; az ukrán kormány egyébként név szerint megemlítette a fent említett bankokat azzal a felszólítással, hogy hagyjanak fel az oroszországi működéssel.

Korányi G. Tamás úgy látja, ha egy-két héten belül nem lesz megállapodás Oroszország és Ukrajna között, az OTP rákényszerülhet arra, hogy felfüggessze oroszországi működését.

A helyzet súlyosbodása esetén Oroszország államosíthatja a még területén működő külföldi bankokat, vagy "valamelyik orosz piaci szereplő gondjaira bízza".

Az orosz-ukrán háborúnak az OTP nyereségtermelő képességére gyakorolt hatását Korányi G. Tamás 15 százalékra teszi a 2022-es évre.