Nyolchavi rekordon van az aranyár, utoljára tavaly júniusban, a Covid-járvány akkori csúcspontján volt 1900 dollár, szerdán pedig pedig 1875 dollárt kellett fizetni egy uncia aranyért.

Korányi G. Tamás tőzsdei szakértő szerint több tényező áll az éremelkedés mögött. Az egyik az orosz–ukrán válság, amit mutat, hogy január végén még 1790 dolláron állt a jegyzés, s noha az elmúlt két napban a tőzsdék már megnyugodtak, a feszültség szintje csökkent, az arany ára viszont emelkedett. A szakember szerint elsősorban az inflációs félelmek hajtják az aranyárat.

"A tankönyvek azt mondják, és ebben nyilván igazuk is van, hogy a kamatemelés rosszul hat az aranyárra, hiszen a tartása kamatveszteséggel jár, tehát ha a pénzünk aranyban van és magasak a kamatok, akkor ezen vesztünk. De amikor mindenki attól fél, hogy az infláció tartós lesz, akkor viszont inkább az arany felé fordulnak. most is inkább ezt látjuk: az inflációs félelmektől, bizonytalanságtól az arany felé menekülnek, nem robbanásszerűen, de trendszerűen, tartósan megy föl az ára" – mondta Korányi G. Tamás, de hozzátette, a másik éremelő tényező, hogy az aranybányarészvények is emelkedtek.

A tőzsdei szakértő kiemelte, hogy az arany mellett a palládium az a ritka fém, aminek az ára még hasonlóan mozog, és a válságos időszakokban megugrik. Korábban a platina is ilyen volt, sőt a 2008-as válságig a platina egyértelműen drágább volt, mint az arany, de egyrészt nőtt a platinakitermelés, másrészt a platina egyre inkább ipari fémmé vált, az autógyártás nagy mennyiségben használja föl, így elvesztette a speciális kincsképző funkcióját.

"A fiatalabb generációk számára a kriptovaluták jelenthetik az új aranyat, van egyfajta versenyfutás a menekülővaluta címért a kriptopénzek és az arany működött. Most már a világ összes kriptopénzének értéke meghaladja a teljes aranykészlet 50 százalékát" – mondta Korányi G. Tamás.