Minden nappal nő a kockázata és az esélye annak, hogy töltőállomások bezárására kényszerülnek a vállalkozások. Elsősorban a kisvállalkozások azok, melyek sokkal kevésbé képesek azokat a veszteségeket állni és tolerálni, amit az egyre emelkedő üzemanyagárak mellett a hatósági ár alkalmazása jelent – figyelmeztetett Grád Ottó.

Mint ismert, a kormány 480 forintban limitálta a 95-ös benzin és gázolaj árát, miközben jelenleg már a nagykereskedelmi ár is ezen a szinten, vagy már efölött jár. A gázolaj esetében egyes vélemények szerint már a kiskereskedelmi árplafon fölött van a nagykereskedelmi ár szintje, vagyis az üzemanyag-értékesítés esetében a bevétel már nem fedezi a kiskereskedelmi egység működtetésének ezirányú költségeit – magyarázta a főtitkár.

"Egyértelműen veszteséges ma már a 2050 hazai töltőállomás túlnyomó részén az üzemanyagok kiskereskedelmi értékesítése"

- nyomatékosította.

Ha a kormány nem határozott volna meg egy felső plafont, akkor a szakember szerint most nagyjából 510-530 forint lenne a benzin és a gázolaj literenkénti ára. Ennek az a magyarázata, hogy a hatósági ár bevezetésekor a kőolaj világpiaci jegyzése 82 dollár volt hordónként, jelen pillanatban viszont 90 dollár a jegyzésár. "Nagyon valószínű, hogy a következő napokban, hetekben további emelkedés történik, tehát még nagyobb lesz majd az az olló, ami a hatósági ár, illetve a normál piaci ár között van" – tette hozzá Grád Ottó.

A szakértő a megoldást abban látná, ha az állami is részt vállalna a terhek viseléséből, csökkentve a jövedéki adót, aminek révén nyilvánvalóan csökkenhetnének a kiskereskedelmi árak is. Főként, mert az állam számára az áfabevétel így is visszakompenzálná a kiesés egy részét. Grád Ottó megjegyezte, sokszor hallani, hogy a kereskedők – az áfacsökkentések alkalmával – azonnal visszatornázzák az árakat, ezért szerinte

célravezető lehetne egy vegyes megoldás,

valamilyen elfogadható szinten maximalizálva az üzemanyagárakat, de nem 480 forinton, mert ez már nem nyújt fedezetet a költségekre. Emellett csökkenthetnék a jövedéki adót, így biztosítható lenne az is, hogy az árak ne menjenek vissza teljesen a piaci szintre, viszont ne is legyenek elviselhetetlenek a benzinkutasok terhei, ne lehetetlenítse el a kiskereskedelemben dolgozó vállalkozások életét a hatósági ár alkalmazása – ismételte meg.

Meghosszabbíthatják az árstopot

Közben a Világgazdaság azt írja, hogy Pletser Tamás, az Erste-csoport regionális olaj- és gázelemzője, továbbá a fent megszólaló MÁSZ-főtitkár is az eredetileg három hónapra szóló intézkedés meghosszabbítására számít, ám komoly fenntartásaik is vannak. Az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól kapott válasz szerint az intézkedés kiterjesztésének indokoltságáról és módjáról a február közepi világpiaci és egyéb körülmények, folyamatok alapján dönthetnek – teszi hozzá a lap.

Az egyik ilyen fő körülmény, az olaj világpiaci ára terén Pletser Tamás további, rövid távú drágulást vár, és Grád Ottó is csak a drágulás ütemét tartja kérdésesnek. Mint az Erste elemzője rámutatott, a piac szűkülésére utal, hogy az olaj pillanatnyi közeli határidős árai jóval alacsonyabbak a távolabbi határidősöknél, emellett emelhetik az olaj árát a geopolitikai tényezők, azaz az orosz–ukrán és a szaúdi–jemeni konfliktus, továbbá, hogy az omikron lecsengésével élénkülhet a kereslet, és hogy a Fed márciusra tervezett kamatemelése erősítheti a dollárt a többi devizával, így a forinttal szemben is. Igaz, a forint és az euró viszonyát kicsit javítja, hogy a magyar jegybank kamatot emelt. Nem véletlen – mutatott rá a Világgazdaságnak –, hogy a Goldman Sachs és a JPMorgan is

hordónként 100 dollár feletti olajárat vár.

Grád Ottó szerint a Pletser Tamás által említett olajár csak a geopolitikai helyzet romlása esetén fenyeget, a következő 3-6 hónapban az omikron lecsengésével erősödő kereslet pedig azért is emelheti az olaj árát, mert közben nincs jele a kínálat bővülésének.

Máshonnan nézve

2021 novemberében az autósok azt láthatták, hogy a benzin átlagára hirtelen 504 forintról esett 480-ra, ami 4,75 százalékos csökkenés, a gázolaj pedig 515 forintról zuhant, ami 6,7 százalékos mínusz. Ha viszont az árat megtisztítjuk az adóktól, vagyis a benzinből levonjuk az akkor 107 forintos áfát és a 124 forintos jövedéki adót, illetve készletezési díjat, akkor kiderül, hogy a fennmaradó 273 forint 7 százalékkal egy csapásra 254-re esett – írja a Napi.hu.

A gázolajnál ez még látványosabb: 291 forintról indult és a hatósági ár 9,4 százalékos csökkenést hozott, ami 264 forint. A különbség oka, hogy míg az áfa az árral együtt változik, a jövedéki adó fix. Beszédes az is, hogy a hatósági ár bevezetése napján a benzin adótartalma 45,9 százalékról 47,1-re, a gázolajé pedig 43,5-ről 45,1-re emelkedett – fogalmaz a portál a többi között.

Mint olvasható, az adókon kívüli tételek legnagyobb része az olaj, de benne van a finomító és a nagykereskedő árrése, a szállítás és persze a kút üzemeltetőjének nyeresége is, akinek ebből béreket, rezsit és sok mást kell fizetnie. A nyereség összeg nem ismert, de iparági szakértők literenként 25-30 forintra teszik egy átlagos kúton. De nagy mozgástere így sincs a kutaknak az árréssel kapcsolatban – teszik hozzá.

Mit érne az áfacsökkentés?

480 forintnál a 27 százalékos áfa 102 forint, ha a kormány csak két százalékponttal, 25 százalékra nyesné vissza az adót, akkor a kutak rögtön 6,1 forintot nyernének – természetesen az államkassza kárára –, ha pedig egy merész lépéssel – a német vagy a román – 19 százalékot céloznák meg, akkor rögtön 25,4 forint lenne a differencia, gyakorlatilag tehermentesítve a benzinkutas vállalkozókat.

A másik nagy adónemnek, a jövedéki adónak a minimális szintjét az EU szabályozza, ez 0,359 euró a benzin és 0,33 euró a gázolaj esetében. Ez 127 és 117 forint, vagyis hosszabb távon lehet, hogy ez is korrekcióra szorul olyan gyenge forint mellett mint a mostani – véli a Napi.hu hozzátéve, hogy a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségnek fizetendő tagdíj szintén magas, de ez csak 4 forintot jelent az üzemanyagárban.