A szervezet szerint tévedés azt gondolni, hogy a dió nem igényel gondozást, hiszen a klímaváltozás okozta termesztési és növényegészségügyi kihívásokra csak magas szintű szaktudással, korszerű technológiával lehet válaszolni. Hozzátették, hogy a dió világpiaca is átalakult, a megváltozott helyzet pedig szintén nem kedvez a magyar diónak.

A piacvesztést azzal magyarázták, hogy az Egyesült Államok, Ausztrália, Chile jelentősen növelte a termelését, és a korábbi legnagyobb felvásárlóból, Kínából is exportőr lett. A magyarországi termőterület az utóbbi 10 évben 3 ezer hektárról több mint 8 ezer hektárra nőtt, az éves termés átlagosan 7 ezer tonna, de a héjas dió kivitele évi 1,5 ezer tonnáról 500 tonna alá, a dióbélkivitel 2 ezer tonnáról 500 tonnára csökkent. Közben 600 tonnáról a kétszeresére nőtt az Ukrajnából behozott dióbél mennyisége.

A NAK a társszervezetekkel, kutatóintézetekkel, hatósággal együttműködve fejlesztési javaslatot készített a kormány számára. A versenyképességet fajta- és technológiaváltással vissza lehet állítani, a növekvő termésátlag és a magas minőség sikeres lehet a konkurenciával szemben - tették hozzá.