Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente
Meggyel teli ládák a Medi-Fruct Kertészek Termelői Értékesítő Szövetkezetének Csorvás határában lévő hűtőházában 2015. június 29-én. Szedik a meggyet a Békés megyei Csorvás határában. A HUNAPFEL Mezőgazdasági Kft. területén mintegy hatszáz munkással és meggyrázó géppel szüretelik a főleg exportra szánt gyümölcsöt.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Olyan történt, mint a nyár óta egyszer sem a külkereskedelemben

Négy hónap után novemberben újra pozitív lett a külkereskedelmi termékforgalom egyenlege.

Tavaly novemberben az export euróban számított értéke 7,7, az importé 13,6 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában. A 81 millió euró exporttöbblet 526 millió euróval kevesebb az egy évvel korábbinál – közölte első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Júliustól októberig 1,391 milliárd euró deficit halmozódott fel az áruforgalmi mérlegben.

Októberhez viszonyítva – amikor az export mindössze 0,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, és az import 13,4 százalékkal nőtt –, a novemberi kivitel értéke 7,8, a behozatalé 4,0 százalékkal volt nagyobb.

A 2019 novemberihez viszonyítva az euróban számolt export 17,2, az import 20,5 százalékkal volt nagyobb.

Forintban számolva az export 8,8, az import 14,6 százalékkal nőtt 2020 novemberéhez mérve. A forint árfolyama az euróval szemben 1,3, a dollárral szemben 5,1 százalékot gyengült egy év alatt tavaly novemberig.

A múlt év első tizenegy hónapjában az export 13,2 százalékkal, az import 17,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, az áruforgalmi többlet 2,978 milliárd euróval romlott és 2,360 milliárd euró volt.

A külkereskedelmi áruforgalom tavaly novemberi részletes adatait február 1-jén közli második becslése alapján a KSH.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

A globális űrgazdaság 2024-ben elérte a 613 milliárd dollárt, és 2035-re akár 1800 milliárd dollárra nőhet, ám a szektor növekedését egyre inkább a földi infrastruktúra hiányosságai fenyegetik. Az új fejlesztésű rakéták által lehetővé tett felbocsátások számának rohamos emelkedésével párhuzamosan a jóval lassabb tempóra épített űrkikötők válhatnak az iparág szűk keresztmetszetévé. A Kennedy Űrközpont belső NASA-jelentése szerint az 1960-as évekből származó infrastruktúra nem képes lépést tartani a kereskedelmi igényekkel, a SpaceX és a Blue Origin pedig egyenként is évi 120 indítást tervez Floridából. Az űrverseny új frontvonala így már nem csupán a rakétagyártás, hanem az is, hogy az Egyesült Államok, Kína és Európa mely szereplői tudnak a jövő szupernehéz, újrahasználható rakétáihoz megfelelő földi kapacitást kiépíteni. Cikkünkben végigvesszük, milyen problémákkal küzd az Egyesült Államok az űrszektor egyik kulcsfontosságú területén, és a legnagyobb űrhatalom kihívói hol tartanak ezen a téren.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×