Mint írták, a hagyományos bőrgyógyászati diagnosztika morfológiai alapú, az orvosok azt veszik figyelembe, hogy hogy néz ki a bőr, például piros, hámlik vagy hólyagos. Ezen kívül különböző laborvizsgálatokat, illetve szövettani vizsgálatokat is végeznek.

Gyulai Rolland, az SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika igazgatója szerint az új diagnosztikai lehetőség arra alkalmas, hogy a szakemberek nagy áttekintésű molekuláris mintázatot kapjanak az adott betegségről. A néhány milliméteres bőrmintákból 500-600 gén mintázatát tudják vizsgálni. A szakemberek korábban részletesen feltérképezett betegségekhez tudják hasonlítani a bizonytalan, bonyolultabb eseteket. A molekuláris módszerrel egy génexpressziós térkép alapján jól be tudják kategorizálni az adott elváltozást.

A kategorizálás segít abban, hogy meghatározzák a betegségre jellemző, molekuláris jelátviteli folyamatokat, amelyeket ma már gyógyszeresen is tudnak befolyásolni. A gyógyszeres kezelés a korábbinál hatékonyabb lehet, ha nem csupán a morfológiai diagnózis, hanem a valós molekuláris háttér alapján rendelik el. Számos olyan gyógyszert használnak a bőrgyógyászatban, amelyek speciálisan egy-egy fehérjére, jelátviteli molekulára hatnak. Ezek akkor működnek a leghatékonyabban, ha alaposan diagnosztizált esetekben alkalmazzák.

A közlemény szerint már lezajlott az első tíz beteg vizsgálata, amely speciális laborhátteret igényelt. A vizsgálatot az egészségbiztosítás nem finanszírozza, egy-egy minta költsége mintegy 250 ezer forint, amit kutatási finanszírozásból fedeznek. Ezért kizárólag a bonyolult, tisztázatlan esetekre koncentrálnak.

A projektnek a diagnosztikán túl kutatási célja is van; olyan betegségek mintázatait szeretnék a szegedi szakemberek feltérképezni, amelyek molekuláris vizsgálatát eddig a konzorcium még nem végezte el.

A Skin Science Foundation elnevezésű nemzetközi együttműködésben az SZTE-en kívül mások mellett svájci, német, osztrák, francia és brit partnerek vesznek részt.