Minden utazás előtt meg kell vizsgálni, hogy hová megyünk, milyen körülmények között utazunk, és milyen az utazó egészségi állapota, illetve az oltottsága, ettől függ, hogy milyen védőoltásokat érdemes kérni.

Mint Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos az InfoRádióban elmondta, Európában általában nem egy-egy speciális utazási oltás a kérdés, hanem az, hogy a kötelező és az ajánlott védőoltásaink rendben vannak-e. Ilyen például

• a kanyaró,
• a tetanusz, esetleg
• a szamárköhögés,
• az influenza vagy
• a Covid-19

elleni védőoltás.

A Covid-19 általában, mint hangsúlyozta, már augusztusban elkezd terjedni, a legtöbb ember pedig már nem kér, illetve kap védőoltást, viszont azt tudni kell, hogy az augusztusi nyaralásokat már meg tudja keseríteni, ha nem védekezünk ellene.

„Lehet, hogy védőoltásra már nem lesz lehetőség, de én mindenkinek azt javaslom, hogy augusztusban vigye magával a jól bevált maszkot, és zsúfolt terekben, például repülőn, vonaton, hajón vegye fel, ha nem akarja azt, hogy a nyaralását egy csúnya Covid és az ezzel kapcsolatos láz és rosszullét befolyásolja” – figyelmeztetett.

Távolabbi úti célok esetében felmerül még

• a hepatitis A,
• a hastífusz,
• a hepatitis B, esetleg
• a veszettség elleni védőoltás, ha állattal való kontaktus szóba kerül,
• meningococcus,
• gyermekbénulás vagy
• sárgaláz

elleni oltás.

A sárgaláz különleges, mert egyes országok belépési feltételként is kérhetik az oltási igazolást, de sárgaláz elleni védőoltást csak bizonyos helyeken lehet kérni, ahol igazolást is adnak róla.

A legfontosabb, hogy

ne az internetes listák alapján döntsenek az utazók egy-egy védőoltásról,

hanem kérjenek utazás-egészségügyi tanácsadást.

Na de hol?

Az első lépés lehet a háziorvos, különösen a korábbi védőoltások ellenőrzésére és az alapbetegségek áttekintésére. Ha speciális utazási oltásokról van szó, akkor viszont érdemes a nemzetközi oltóközponthoz vagy utazás-egészségügyi rendeléshez fordulni, ezeknek a rendeléseknek az az előnye, hogy nemcsak védőoltást adnak be, hanem személyre szabott tanácsot is kaphatunk, az útvonal, az utazás hossza, a szállás típusa, tervezett programok, szabadtéri programok, kirándulások, túra, esetleg hegymászás, az életkor, esetleg várandósság, krónikus betegség vagy immunhiány alapján.

Hogy mennyi idővel az utazás előtt kell egy ilyen oltást beadatni, arról Oroszi Beatrix elmondta, ideális esetben legalább 4-6 héttel az indulás előtt, ennek két oka van:

1. a védettség kialakulásához ennyi idő kell,
2. vannak olyan oltások, amelyek több adagból állnak vagy emlékeztető oltásra is szükség lehet.

Ha valaki későn kap észbe, akkor sem szabad legyinteni, sok oltásnál már egy adag is adhat részleges, tehát elég jó védelmet, az oltási sorozatot el lehet kezdeni az utazás előtt, és hazaérkezés után be lehet fejezni, hogy hosszú távú védettség is kialakuljon.

A tanácsadás egyébként sokkal többről szól, mint csupán a védőoltásokról, mert szó van

• élelmiszer- és vízbiztonságról,
• szúnyogcsípés elleni védekezésről,
• gyógyszerekről,
• napvédelemről és
• arról is, hogy mit tegyünk akkor, hogyha a betegség tüneteit észleljük külföldön.

Vasárnap volt a védőoltások világnapja, e mentén az oltásszkeptikus divathullámról is kifejezetten beszélni kell. Az országos tisztifőorvosnak ezzel kapcsolatban is üzenete van.

„Értem a kérdéseket és az aggodalmakat, de a döntést érdemes a bizonyítékokra alapozni.

A védőoltások megítélése ugyanis nem hit kérdése.

Ezek a modern orvoslás legtöbbet vizsgált, leghatékonyabb megelőzést szolgáló eszközei közé tartoznak. Ma Magyarországon mindannyian úgy növünk föl, hogy a gyermekkori védőoltásokat megkapjuk, és ezek egész életünkön át védenek bennünket a betegségektől. Szerencsére a magyar társadalom alapvetően védőoltáspárti; egy nemrég végzett kutatásunk megerősítette, hogy a többség nemcsak, hogy elfogadja a védőoltásokat, a kötelező védőoltási rendszert is elfogadja, sőt jónak találja. Tehát valóban egy kicsi, ámde igen hangos réteg az, akik a védőoltások ellen érvelnek” – rögzítette.ú

Szerinte azért tűnhet úgy egyébként, hogy nincs szükség védőoltásokra, mert éppen a védőoltások miatt nem látni nap mint nap számos súlyos betegséget, például

• torokgyíkot,
• gyermekbénulást,
• a kanyaró súlyos szövődményeit vagy
• veleszületett rubeolát.

„Ez az oltások sikere, de egyben a veszélye is. Ha a bizalomcsökkenés, az átoltottság visszaesik, akkor ezek a betegségek ismét visszatérhetnek. Jó példa erre a kanyaró. Rendkívül fertőző betegség, sok súlyos szövődménnyel jár, sőt akár halálozást is okozhat. Európában az elmúlt években ismét nagy járványokat látunk, akár a szomszédunkban is, például Romániában, de még Ausztriában is; aki oltatlan, nemcsak saját egészségét kockáztatja, hanem azokat is, akik nem olthatók, a csecsemőket, egyes daganatos vagy immunhiányos betegeket, várandósokat. A védőoltást egyszerre egyéni védelem és közösségi felelősség is” – hangsúlyozta.

A védőoltások márpedig akkor is védenek bennünket, ha a környező országokban járványok dúlnak.

A cikk Varga Mónika interjúja alapján készült.