A tárcavezető kifejtette: a beruházás-ösztönzési rendszeren keresztül összesen 1886 milliárd forintnyi (5,3 milliárd eurónyi) beruházás Magyarországra hozataláról született megállapodás, amire korábban még soha sem volt példa. Mindezekhez a beruházásokhoz a kormány 270 milliárd forint (766 millió euró) támogatást nyújtott.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a fentieken túl megdőlt a valaha volt legnagyobb magyarországi zöldmezős beruházás rekordja is: a koreai SK Innovation ugyanis 680 milliárd forintért épít elektromos akkumulátorgyárat Iváncsán.

Mint a külgazdasági és külülgyminiszter forgalmaz, a nagyberuházásokért különösen éles verseny zajlott tavaly, hiszen a világjárvány okozta gazdasági válság miatt minden nemzetgazdaság szomjazta a jó híreket és a munkahelyteremtést. Ebből a szempontból is kiemelkedik, hogy tavaly nyolc, 100 millió eurónál nagyobb beruházásról született döntés: a koreai SK Innovation mögött a szintén koreai Eco Pro végzett a második helyen, harmadik pedig a minden idők legnagyobb hazai török beruházását megvalósító Sisecam lett – sorolta.

A három keleti nagyvállalatot nyugatiak követik a negyediktől a hetedik helyig: az amerikai Beckton Dickinson, a dán Lego, a német Bosch valamint a Vitesco, s a Pick révén egy magyar vállalat is magának mondhat egy 100 millió eurónál nagyobb beruházást.

Szijjártó Péter megjegyezte, aki figyelemmel követi a világgazdaság változásait, láthatja a Kelet szerepének jelentős erősödését, a világon végrehajtott beruházások többségét ma már a keleti tőke finanszírozza. Magyarország éppen időben, 2010-ben indította a keleti nyitás stratégiát, amelynek köszönhetően sokszor nálunk nagyobb és erősebb nyugat-európai országok elől tudjuk elcsípni a nagy keleti vállalatok beruházásait – fogalmazott.

Hozzátette: tavaly a hazánkba dedikált beruházási érték 60 százaléka keletről érkezett, 2019 után ismét a koreaiak végeztek az első helyen. Viszont az is jól látszik, hogy az európai gazdaság gerincoszlopát adó német ipar továbbra is jól érzi magát hazánkban: a legtöbb beruházási projekt (24 az összesen 96-ból) német vállalatokhoz köthető – mutatott rá.

„Az elmúlt tizenkét év patrióta gazdaságpolitikája nyomán” a magyar vállalatok is egyre erősebbek, a második legtöbb beruházási projekt (14) esetében magyar vállalatokkal jött létre támogatási megállapodás – emelte ki.

A miniszter szerint fontos előrelépés látható a földrajzi kiegyensúlyozottság tekintetében, egy kivétellel minden megyébe érkezett legalább két jelentős beruházás tavaly, sőt a megyék rangsorában három keleti megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar a második, harmadik és negyedik helyet foglalják el.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: „ez a nagy siker a magyar emberek sikere”, a kiválóan teljesítő magyar munkaerő mindig az egyik legfontosabb szempont a beruházások esetében. Ez kiegészülve a folyamatosan csökkenő adóteherrel, a fejlődő infrastruktúrával, az egyre hatékonyabb felsőoktatással és a politikai stabilitással, Európa egyik legvonzóbb beruházási célpontjává tette Magyarországot – zárta sorait a tárcavezető.