Azok a vállalatok, amelyeknél van minimálbéres vagy garantált bérminimumon alkalmazott dolgozó, az emelés hatására átlagosan 11 százalékos költségnövekedést várnak, amihez hozzáadódnak a nyersanyag-, illetve alapanyagköltségek, valamint a növekvő energiaárak. Vagyis önmagában nem feltétlen a béremelés, hanem annak körülményei a problémásak – vélekedett Molnár László, a GKI vezérigazgatója. Vagyis, hogy olyan környezetben valósul meg a nagy mértékű emelés, amikor egyébként is költségnyomás alatt vannak a kkv-k.

A fentiek hatására a kkv-k 3 százaléka eleve elbocsátást tervez, további 5-6 százalék pedig egyéb költségcsökkentő lépest, úgymint

• a munkaidő-csökkentés vagy
• a szakmunkásokat érintő átsorolás, elkerülendő az emelt garantált bérminimum kifizetését, miután adott számukra az alkulehetőség.
• De mérsékelhetik, akár meg is szüntethetik a cafetériát

– sorolt a szakember.

A leginkább érintett ágazat nem meglepő módon a kereskedelem. Molnár László megjegyezte, sokszor elhangzik, hogy milyen hatalmas béreket fizetnek a multik a dolgozóiknak, nem elfelejtendő azonban, hogy a multik nagyvárosok, nagyobb települések környékére koncentrálódnak, ahol eleve magasabb a munkabér.

A magyar kkv körében, lásd például falusi kisboltok, ugyancsak rengetegen vannak a minimálbéren és garantált minimálbéren foglalkoztatottak. De nem maradnak le a szolgáltatások sem, azaz a fodrászok, taxisok stb. Ráadásul a szolgáltatások között akadnak nagyon árérzékenyek, miután más kkv-knak dolgoznak be, gondolva itt például a könyvelőkre, akik esetében a minimálbér-emelés szintén komoly költségnövekedést fog okozni – tette hozzá a GKI vezérigazgatója. A sort az ipar zárja.

Ami az országos területi eloszlást illeti, a legtöbb minimálbérest a Baranya és Tolna megyei kkv-k adják, de ugyanígy Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyei is erősen érintett.