eur:
411.35
usd:
392.58
bux:
79551.8
2024. november 25. hétfő Katalin
Rozskenyér készül a Szabó Andrea pékségben Karancslapujtőn 2016. szeptember 28-án. A rozskenyérnek a jövőben az eddigi 40 százalék helyett minimum 60 százalék rozslisztet kell tartalmaznia, míg a rozsos kenyérnél 15-ről minimum 30 százalékra emelték a rozsliszt arányát. Az előírás megjelenése októberben várható.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Minimálbér-emelés – A kkv-k 3 százalékánál nem kérdés a legfájóbb lépés

A GKI Gazdaságkutató felmérése szerint a hazai kis- és középvállalatok 3 százaléka elbocsátást tervez jövőre, hogy kompenzálja a minimálbér-emelés hatásait. 2022. január elsejétől a minimálbér bruttó 200 ezer, garantált bérminimum pedig bruttó 260 ezer forint lesz, ami nettó 133, illetve nettó 173 ezer forint. A részletekről Molnár Lászlót, a GKI vezérigazgatóját kérdeztük.

Azok a vállalatok, amelyeknél van minimálbéres vagy garantált bérminimumon alkalmazott dolgozó, az emelés hatására átlagosan 11 százalékos költségnövekedést várnak, amihez hozzáadódnak a nyersanyag-, illetve alapanyagköltségek, valamint a növekvő energiaárak. Vagyis önmagában nem feltétlen a béremelés, hanem annak körülményei a problémásak – vélekedett Molnár László, a GKI vezérigazgatója. Vagyis, hogy olyan környezetben valósul meg a nagy mértékű emelés, amikor egyébként is költségnyomás alatt vannak a kkv-k.

A fentiek hatására a kkv-k 3 százaléka eleve elbocsátást tervez, további 5-6 százalék pedig egyéb költségcsökkentő lépest, úgymint

  • a munkaidő-csökkentés vagy
  • a szakmunkásokat érintő átsorolás, elkerülendő az emelt garantált bérminimum kifizetését, miután adott számukra az alkulehetőség.
  • De mérsékelhetik, akár meg is szüntethetik a cafetériát

– sorolt a szakember.

A leginkább érintett ágazat nem meglepő módon a kereskedelem. Molnár László megjegyezte, sokszor elhangzik, hogy milyen hatalmas béreket fizetnek a multik a dolgozóiknak, nem elfelejtendő azonban, hogy a multik nagyvárosok, nagyobb települések környékére koncentrálódnak, ahol eleve magasabb a munkabér.

A magyar kkv körében, lásd például falusi kisboltok, ugyancsak rengetegen vannak a minimálbéren és garantált minimálbéren foglalkoztatottak. De nem maradnak le a szolgáltatások sem, azaz a fodrászok, taxisok stb. Ráadásul a szolgáltatások között akadnak nagyon árérzékenyek, miután más kkv-knak dolgoznak be, gondolva itt például a könyvelőkre, akik esetében a minimálbér-emelés szintén komoly költségnövekedést fog okozni – tette hozzá a GKI vezérigazgatója. A sort az ipar zárja.

Ami az országos területi eloszlást illeti, a legtöbb minimálbérest a Baranya és Tolna megyei kkv-k adják, de ugyanígy Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyei is erősen érintett.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×