Infostart.hu
eur:
379.58
usd:
322
bux:
131491.8
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Nyitókép: YouTube/Magyar Nemzeti Bank

Fordulatot is előrevetít az MNB inflációs jelentése

A magyar infláció emelkedésének 80 százalékát külső tényezők okozták, a magas infláció globális jelensége a járvány "szövődménye"; mindent meg kell tenni, hogy a külső hatások ne épüljenek be az inflációs kilátásokba - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a jegybank decemberi Inflációs jelentését ismertető online sajtótájékoztatón csütörtökön.

Baksay Gergely a kamatdöntést követően kiadott prognózis részleteit ismertetve kiemelte: újra csökkenő pályán van az infláció, a fogyasztói árindex idén novemberben elérte a csúcsát. A maginfláció a következő hónapokban még emelkedik, 2022 közepéig 6 százalék közelében alakul, ezután 2022 második felétől csökkenni fog. A fő mutató 2022 negyedik negyedévében tér vissza a toleranciasávba, és 2023 első felében kerülhet ismét a 3 százalékos jegybanki cél közelébe - mondta.

Ismertette: a külső hatások szerepe a magyar infláció gyorsulásában 2021 októberben az elmúlt évek átlagához képest 80 százalék volt, a belső hatások 20 százalékos arányt jelentettek.

A jegybank legfrissebb prognózisa szerint idén 5,1 százalékos inflációt várnak, jövőre 4,7-5,1 százalék közöttit, míg 2023-tól az infláció a jegybanki céllal összhangban alakul.

Az adószűrt maginfláció idén 3,9 százalék, 2022-ben 5,3-5,5 százalék, 2023-ban 2,9-3,5 százalék, míg 2024-ben 2,7-3,3 százalék között alakul a jegybank előrejelzése szerint.

Az MNB GDP-növekedési várakozása 2021-re 6,3 és 6,5 százalék közötti, jövőre 4-5 százalék.

Baksay Gergely kifejtette, hogy a magyar gazdaság helyreállási képessége erős. A gazdaság bővülése várhatóan a korábbinál lassabb ütemben folytatódik, miközben a növekedés szerkezetét kettősség jellemzi: a nemzetközi termelési láncok zavarai, és az emelkedő nyersanyag- és energiaárak lassítják a gazdaság helyreállását, miközben a tovább erősödő belső kereslet tompítja a külső tényezők hatásait.

A munkaerőpiaci hatásokról elmondta: a lakosság reáljövedelme jövőre jelentősen megnő, a növekedés húszéves távlatban a harmadik legmagasabb lesz. A munkanélküliségi ráta tartósan 4 százalék alatt marad a következő években. A válságkezelés jelentős részben hitelalapú volt, a háztartási és vállalati hitelezés bővülése tovább folytatódik a következő években, egészséges mértékben, és szerkezetben, forintban, fix kamatokkal. A jegybank szerint a beruházási ráta magas marad, 28 százalék felett alakul a GDP arányában 2022-ben, ami az EU-ban a 3. legmagasabb - ismertette.

Rövid távon a belső kereslet irányába tolódik el a növekedés szerkezete, ezt a minimálbér-emelés, és a kormányzati intézkedések is támogatják,

majd 2022-2023-ban fogja ismét a külső kereslet húzni a GDP-növekedést

- tette hozzá.

A kilátásokat leginkább az energiaárak emelkedése határozza meg, ami szintén a járvány egyik szövődménye. A gáz és az áram ára történelmi magasságokba emelkedett. Jövőre ezeken a piacokon is megnyugvást várnak az elemzők - mondta. Az energiaárak emelkedése az energiaimportőr országnak számító Magyarországon rontja a cserearányt, ezért a külső egyensúlyt is, a reálgazdaságban pedig a termelési tényezők árának emelésével a beruházások lassulásához vezet, ami visszafogja a külső keresletet. Ugyanakkor a lakossági rezsiköltségek fixek, így ezen keresztül visszafogja a közvetlen inflációs hatást. A magas energiaár a termékeken és szolgáltatásokon keresztül azonban begyűrűzik a fogyasztói árakba - fejtette ki.

A termelési oldalon a magas energiaárak mellett akadályt képez a chiphiány, ami a járműipart és az elektronikai ipart fogja vissza, ezek az ágazatok a régiós áruexport 30-50 százalékát teszik ki, a magyar exportban 30 százalékot jelentenek. A teljes áruexport és a szolgáltatásexport is negatív hatásoknak van kitéve, 2022 második feléig nem járulnak hozzá érdemben a GDP-hez. Kedvezőnek nevezte, hogy egyre nő az akkumulátorgyártás súlya és dinamikája, mára több mint 40 százalékkal meghaladja a 2019-es szintet, ami ellensúlyozhatja a globális félvezetőhiányt.

Az ellátási zavarok az MNB szerint 2022 második felétől oldódhatnak, az export akkor ismét pozitívan járul majd hozzá a növekedéshez.

A költségvetés hiánya az MNB szerint csökkenő pályára áll már 2021-ben és jövőre is folytatódik a csökkenés, a kormány által tervezettnek megfelelően. Idén 80 százalék alá süllyed az államadósság-ráta, 2022-től tovább mérséklődik a gazdaság növekedése és a költségvetési deficit csökkenése következtében - mondta a jegybank ügyvezető igazgatója.

Címlapról ajánljuk
Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

A Kijevet és más ukrán településeket ért orosz légitámadások után egy-két hétnek el kell telnie, mire jobb lesz a helyzet, de várhatóan akkor sem lesz teljes a hőtermelés, legfeljebb 60-70 százalékos – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője hozzátette: azzal, hogy az oroszok az áramátviteli rendszereket támadják, Ukrajnában egyszerűen nem tudják áthozni az áramot egyik helyről a másikra.

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.
Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan érkezik a bejelentés az Európai Központi Bank (EKB) idei első kamatdöntéséről. Egy hónappal ezelőtt az európai gazdasági és piaci szakértők nagy része egy viszonylag nyugodt 2026-os évet vártak monetáris politikai szempontból, a januári világgazdasági események azonban a várakozások újragondolására késztették a döntéshozókat és a befektetőket is. A mai kamatdöntő ülés legfontosabb kérdése várhatóan nem maga a döntés, hanem az lesz, hogy a közelmúlt eseményei mennyire térítették el az EKB-t a korábban kijelölt monetáris politikai pályáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×