Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond a Világgazdaság üzleti napilap Magyarország újraindításáról szervezett konferenciáján a Budapest Kongresszusi Központ 2021. június 9-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Varga Mihály: a negyedik hullám fékezni fogja a gazdaságot

Három fő ok miatt mérsékelte növekedési várakozását a Pénzügyminisztérium.

Az energiaárak megugrása, az infláció megemelkedése és a vírushelyzet romlása miatt a Pénzügyminisztérium (PM) korábbi várakozásait csökkentve, 6,8 százalékos gazdasági növekedésre számít idén – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) nemzetközi biztosítási konferenciáján Budapesten.

A miniszter felidézte, hogy két hónappal ezelőtt 7-7,5 százalékos növekedést vártak. A visszafogottabb növekedési várakozások okai közül kiemelte, hogy az energiaárak emelkedése jelentősen fogja fékezni az európai gazdaságok teljesítményét, az infláció pedig ezzel párhuzamosan magasabb lehet. A koronavírus okozta hatás, bár kisebb lesz, mint a második és a harmadik hullámnál, de szintén fékezni fogja a gazdaságot – jelezte.

Varga Mihály kiemelte ugyanakkor, hogy

a magyar gazdaság teljesítménye elérte a járvány előtti szintet, az Európai Unióban csak 10 ilyen ország van.

Mint mondta, a növekedést a szolgáltató szektor és az ipar húzta.

A pénzügyminiszter emlékeztetett, hogy idén a második negyedévben közel 18 százalékos volt a gazdasági növekedés mértéke Magyarországon, ami jelzi azt is, hogy részben sikerült a magyar gazdaság szerkezetét módosítani. Hangsúlyozta, hogy a növekedési pálya folytatása áll a kormány gazdaságpolitikájának középpontjában.

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat adatait ismertetve elmondta: tovább csökkent, és idén szeptemberben 3,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Magyarországon. Ma már 4,7 millió ember dolgozik az országban, ami egymillióval több a 2010-es szintnél – mutatott rá.

Varga Mihály kitért arra, hogy a jövedelmek és a megtakarítások is nőttek, és ez a folyamat folytatódik. A személyi jövedelemadó (szja) visszatérítése 600 milliárd forintot jelent majd a családoknak, jövőre a 25 év alattiaknak nem kell szja-t fizetni, ami 120-130 milliárd forintot hagy az érintetteknél. Emellett bérintézkedések lesznek a szociális, a kulturális, az oktatási és az egészségügyi ágazatban, valamint visszaépítik a 13. havi nyugdíjat – hívta fel a figyelmet.

Így van tere annak, hogy a biztosítási szektor megtalálja a maga lehetőségeit – fogalmazott.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatait felidézve a miniszter jelezte: nőttek a biztosítási díjbevételek, emelkedett a szerződések állománya, a szektor 2020-ban is jól teljesített, 2021-ben pedig kezd visszatérni a korábbi növekedési lendület. A biztosítási szektor működése stabil, biztonságos Magyarországon – összegezte Varga Mihály.

Pandurics Anett, a Mabisz elnöke előadásában egyebek mellett elmondta: az elmúlt években látott tendencia megfordult, korábban a nem-élet ágazat fejlődött gyorsabban, míg most az életbiztosítási ágazat nő erőteljesebben.

Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×