18 °C
A pandémia világszerte leállásra kényszerítette a légitársaságokat, most azonban az élet első jelei elkezdtek mutatkozni az iparágban, Európában a fapadosok szegmensében – vélekednek a CNBC cikkében megszólaltatott elemzők.
"A hagyományos légitársaságok nem tudnak olyan gyorsan mozdulni, mint a világjárványból kikerülő low-cost légitársaságok" – mondta Paul Charles, a The PC Agency luxus utazási tanácsadó cég vezérigazgatója.
Éledezik a piac
A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) a hónap elején közölte, hogy mind a nemzetközi, mind a belföldi járatok száma megugrott júliusban júniushoz képest, de a kereslet még mindig messze a járvány előtti szint alatt van.
Európában az utasforgalom még mindig 56,5 százalékkal maradt el 2019 júliusától.
Az easyJet brit fapados légitársaság a július és szeptember közötti három hónapban várhatóan a 2019-es szint 60 százalékát éri majd el ugyanakkor közlése szerint. Ehhez képest az IAG – a British Airways tulajdonosa – ugyanebben az időszakban csak 2019-es kapacitásának mintegy 45 százalékára számít. A Lufthansa, egy másik nemzeti légitársaság azt jósolja, hogy 2019-es szintjének mintegy 40 százalékát fogja repülni 2021 egészében. A Ryanair diszkont légitársaságnak eközben a márciusig tartó teljes pénzügyi évi forgalma 90 és 100 millió utas között lehet - ami a 2020 márciusáig tartó teljes évben repült 148,6 millió utas 60-67 százalékát jelentené.
A Ryanair részvényeinek értéke 1,8 százalékkal emelkedett az elmúlt évben. A Wizz Air részvényei 7,5 százalékkal nőttek ugyanebben az időszakban, míg az easyJet részvényei 9 százalékkal csökkentek. A Wizz Air megkereste az easyJetet egy lehetséges fúzióval kapcsolatban, de utóbbi a múlt héten elutasította az ajánlatot. Másrészt az IAG részvényeinek értéke 2,6 százalékkal csökkent az elmúlt egy évben, és a Lufthansa részvényei értéke is 19,7 százalékkal alacsonyabb lett ebben az időszakban.
A fapadosoké a terep
Laura Hoy, a Hargreaves Lansdown részvényelemzője szerint a fapadosoknak nagy segítség, hogy most a rövid távú járatok irányába nőtt meg a kereslet, a jelenlegi bizonytalanság és megszorítások mellett ezek vonzóbbak az utazni vágyók számára. Mindezen túl az emberek már csak azért sem akarnak nagyon sokat repjegyre költeni, mert úgy sejtik, a pandémiás helyzet elhúzódik még egy darabig és a pénzügyi bizonytalanság is életünk része marad.
Hiába a tőkeinjekció
A fapados társaságok mindezen túl gyorsabban tudnak reagálni arra, hogy hol van szükség több járatra és oda át is tudják csoportosítani gépeiket, annak ellenére is, hogy a pandémia kezdetén egyes nemzeti légitársaságok hatalmas tőkeinjekciókat kaptak:
a Lufthansa például 9 milliárd eurónyit.
Rosszkor érkezett azonban a segítség, nem tudta a növekedést támogatni, és az is kérdéses, a kormányok meddig hajlandók elmenni légi társaságok életben tartásában.
"A hangnem meg fog változni, mivel a kormányok igyekeznek ott, ahol tudnak, eladni. Nem engedhetik meg maguknak, hogy megtartsanak néhány ilyen részesedést, inkább készpénzre váltanák őket, a magánszektorbeli vevők több innovációt juttatnának az ágazatba. Idővel lazulni fog a fuvarozók tulajdonjogára vonatkozó korlátozások egy része, különösen Európában, így most van itt az ideje, hogy több magántőke jelenjen meg az ágazatban" – mondja Paul Charles.
