A vállalatok banki hitelállománya 7 százalékkal, a lakossági hitelállomány pedig csaknem 16 százalékkal növekedett a második negyedévben az egy évvel korábbihoz viszonyítva - közölte Dancsik Bálint, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi rendszer elemzése igazgatóságának főosztályvezetője.

A részleteket ismertetve elmondta, hogy a kis és közepes vállalatok hitelállománya éves összevetésben csaknem 21 százalékkal nőtt.

A lakossági hiteleknél a lakáscélú hitelek járultak hozzá a leginkább az állomány növekedéséhez, de a babaváró hitel is felfelé húzta a mutatót - emelte ki a főosztályvezető.

A második negyedéves vállalati hitelkibocsátást az NHP Hajrá! program dominálta, az új hitelkihelyezések közel fele, míg a kkv-hitelek kétharmada ehhez a programhoz kötődött - jelezte a szakember.

Dancsik Bálint szerint a kamatemelések és az NHP program várható lezárása ellenére is a vállalatok számára az elmúlt 30 év legkedvezőbb finanszírozási környezete áll rendelkezésre. A piaci alapon kötött kkv beruházási hitelek átlagos kamata 3,5 százalék volt, a forgóeszközhiteleké pedig 2,5 százalék - támasztotta alá mondanivalóját.

Júniusra tovább csökkent a moratórium kihasználtsága a vállalati szegmensben, az adósok a jogosult állomány 35 százalékával, a teljes hitelállomány 21 százalékával éltek a törlesztés szüneteltetésének lehetőségével - ismertette Dancsik Bálint. Ágazatok szerint nézve az ingatlanügyletekre hitelt felvevők vettek részt a legnagyobb arányban a moratóriumban, ezen belül átlag feletti 46 százalékos volt a részvételi arány a kereskedelmiingatlan hiteleknél - tette hozzá. Elmondása alapján

a szállodák finanszírozása területén az arány kiugróan magas, 80 százalék volt.

A bankok kétharmada a kkv-hitelállomány bővítését tervezi a következő időben annak ellenére, hogy az NHP keretét nem növeli tovább a központi pénzintézet - idézte fel az MNB új felmérésének eredményét a főosztályvezető. Szintén a jegybank vizsgálata szerint a moratóriumon belüli vállalati hitelállomány 5-15 százalékát tartják sérülékenynek a pénzintézetek - tette hozzá.

Dancsik Bálint felhívta a figyelmet arra, hogy a vállalati hitelek utóbbi évekbeli dinamikus növekedése ellenére a GDP-arányos hitelállomány Magyarországon még mindig alacsonynak számít, 20 százalékon áll az eurózóna 38 százalékos átlagához képest, így szerinte ez a szegmens "egy egészséges bővülés" elé néz.

A lakossági hiteleknél a lakáscélú hitelek járultak hozzá a leginkább az állomány növekedéséhez, de a babaváró hitel is felfelé húzta a mutatót

- emelte ki a főosztályvezető. A babaváró hitelek állománya a második negyedév végére elérte az 1374 milliárd forintot, így már a teljes háztartási hitelállomány mintegy 15 százalékáért ez a termék felelt - tette hozzá.

A személyi hiteleknél a piac még nem dolgozta le a válság hatását, a két évvel korábbi szinthez képest még 16 százalékos az elmaradás - mutatott rá a szakember.

A főosztályvezető elmondta, hogy

a moratórium hatása nélkül a lakossági hitelek növekedése 7,3 százalékos lett volna becslésük szerint.

A moratóriumban való részvételi arányban a lakosság esetében nagyjából stagnálás figyelhető meg; júniusban a jogosult hitelállomány 48 százaléka vette igénybe a könnyítést, a teljes hitelállományt nézve pedig 33 százalék - tájékoztatott a főosztályvezető.

Dancsik Bálint elmondta azt is, hogy a kiugró hiteldinamika ellenére a lakossági területen is van tér további bővülésre. Az MNB adatai szerint a GDP-arányos hitelállomány a lakosság esetében Magyarországon 17 százalékra tehető, miközben az eurózóna átlaga 54 százalék.

A lakáshitelek árazását jelenleg sokkal inkább a hosszú hozamok befolyásolják, mint az alapkamat, a legtöbb lakáshitelt ugyanis hosszabb távú kamatfixálással bocsátották ki 2018 után - mutatott rá a főosztályvezető. Azt javasolta, hogy a változó kamatozású hitelekkel rendelkező adósok vizsgálják meg, milyen rögzített kamatozású konstrukcióval tudják hitelüket kiváltani a kamatkockázatuk csökkentése érdekében.

A sajtótájékoztatón jelen lévő Nagy Tamás, az MNB igazgatója újságírói kérdésre elmondta, hogy a moratórium meghosszabbítására a jegybank becslése szerint a védőhálót igénylő lakossági adósok mintegy 70 százaléka, hozzávetőleg 800 ezer ügyfél válik jogosulttá a három kategóriát egyben nézve (gyermeket nevelők, nyugdíjasok és jövedelemcsökkenést elszenvedők). A lakossági szegmensben 1 millió 150 ezer adós él jelenleg a moratórium lehetőségével, az érintett hitelvolumen pedig 2800 milliárd forintot tesz ki - tájékoztatott az igazgató.