Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső
Dolgozó nyitás előtt egy cipőboltban Budapesten, a Párizsi utcában 2021. április 7-én. Ezen a napon lépett életbe a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának első fokozatáról szóló jogszabály, amely szerint az üzletek, köztük a március 8. óta zárva tartók újfajta, négyzetméter alapú szabályok mentén ugyan, de nyitva lehetnek. Április 6-án beadták a 2,5 milliomodik koronavírus elleni védőoltást, amely a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldása első fokozatának feltétele volt.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Sokkal többet keresünk, mint egy éve

Áprilisban 440 ezer 600 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 293 000 forint volt, mindkettő 10,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az idén először volt ismét kétszámjegyű az átlagkeresetek emelkedése. Az első negyedévben 9,4 százalékos növekedést mért a statisztika.

Az 5,1 százalékos áprilisi inflációval számolva a reálkeresetek 4,8 százalékkal voltak magasabbak a tavaly áprilisinál, éppúgy mint márciusban, amikor 3,7 százalékos volt az infláció és 8,7 százalékkal nőttek a keresetek.

A munkáltatók teljes körére vonatkozó - vagyis az ötnél kevesebb munkavállalóval működő cégeket is magába foglaló - adatok szerint 10,3 százalékkal 427 ezer 600 forintra nőtt a bruttó átlagkereset. A bruttó medián kereset - az az összeg, aminél ugyanannyian kerestek kevesebbet, mint ahányan többet - 347 ezer forint volt áprilisban, 9,5 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt.

A bruttó keresetek a vállalkozások körében 9,0 százalékkal, a költségvetésben, az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseinek köszönhetően 12,7 százalékkal nőttek.

A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset pedig 9,6 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 400 ezer 100 forintra becsülhető, 9,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

  • A feldolgozóiparban 15,5 százalékkal 469 ezer forintra emelkedtek a keresetek,
  • az épírtőiparban 9,3 százalékkal 337 ezer forintra.
  • A szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás területen 256 ezer forint volt az áprilisi bruttó átlagkereset, 9,4 százalékkal több az egy évvel korábbinál,
  • a kereskedelemben 6,1 százalékkal,
  • a szállítás, raktározás területén 3,9 százalékkal 402 ezer, illetve 391 ezer forintra nőtt a bruttó átlagkereset.
  • A pénzügyi, biztosítási szektorban 2,8 százalékos növekedéssel 908 ezer forint volt a bruttó kereset,
  • az infokommunikációban pedig 731 ezer forint, 5,1 százalékkal több a tavaly áprilisinál.

Az egészségügyben 42,4 százalékos volt a keresetek emelkedése és megközelítette az 562 ezer forintot a bruttó átlag. A szociális ellátásban 205 ezer forint volt az átlagos bruttó bér, 4,7 százalékkal több, mint egy éve, az oktatásban 12,7 százalékos emelkedéssel 391 ezer forintra nőtt.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók száma 220 ezerrel 7,9 százalékkal nőtt tavaly áprilishoz viszonyítva, amikor még 95 ezerrel többen voltak a júniusi mélypontnál.

Az év első négy hónapjában 9,6 százalékos volt a bruttó átlagkereset emelkedése a múlt év azonos időszakához képest és 425 ezer 400 forint volt a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél.

A vállalkozásoknál 8,7 százalékos növekedéssel 439 ezer 900, a költségvetésben 12,6 százalékos emelkedéssel 397 ezer 200 forintot ért el a bruttó átlagkereset.

Címlapról ajánljuk
Most tudta meg, hogy ő volt „Pillangó” – Besenyei Péter „ügynökügye”

Most tudta meg, hogy ő volt „Pillangó” – Besenyei Péter „ügynökügye”

Részletesen beszélt az egykori műrepülő-szupersztár arról, mit csinált állambiztonsági kérésre a nyolcvanas évek derekától, a vele interjút készítő szakíró pedig az InfoRádióban arról számolt be, kerülnek még elő nagy nevek az autó-motorsport világából, de méltósággal kell kezelni az információkat.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Jöhet itthon is a DSR és P2X? Nem gond, ha nem érted, majd mi elmagyarázzuk!

Jöhet itthon is a DSR és P2X? Nem gond, ha nem érted, majd mi elmagyarázzuk!

Elkészült az első magyar Nemzeti Rugalmassági Jelentés, amely a hazai villamosenergia-rendszer rugalmassági igényeit és a rugalmasság kiaknázása előtt álló lehetséges piaci akadályokat elemzi. E szerint a rendszer közép- és hosszú távú rugalmasságában nincs strukturális jellegű hiány a hagyományos gáz- és olajtüzelésű erőművi portfólió és az ipari akkumulátoros villamosenergia-tárolók várt terjedése mellett, a fogyasztói igény növekedését lekövető rugalmasság kielégítése azonban kockázatos lehet a reggeli és esti csúcsban, a naperőművi termelés kiesése esetén pedig akár a napközbeni órákban is. A Mavir vezetésével készült jelentés fontos üzenete, hogy a jogszabályi és szabályzati környezet felülvizsgálata és módosítása is szükséges a rugalmassági potenciál teljes kiaknázásához, ahogyan a fogyasztók ösztönzöttségének megteremtése is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×