Nagy-Britannia tavaly január 31-én kilépett az Európai Unióból, és a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után kezdődött 11 havi átmeneti időszak - amely alatt jórészt nem változtak az unióval folytatott kereskedelem szabályai - december 31-én véget ért.

Ugyanebben az időpontban megszűnt a brit tagság az EU egységes belső piacán és vámuniójában is.

Az Institute of Directors (IoD) - a legnagyobb és legrégibb, 1903-ban alapított brit vállalatvezetői szervezet - a Financial Times című londoni üzleti napilap megbízásából 651 cég bevonásával elvégzett, hétfőn ismertetett vizsgálatában a megkérdezett vállalatok 31 százaléka számolt be arról, hogy az uniós piacokkal folytatott kereskedelmének értéke az új szabályozás január 1-i érvénybe lépése óta visszaesett, és csak 6 százalék jelezte, hogy növelte kereskedelmét az EU-országokkal.

A felmérésbe bevont vállalatok további 17 százaléka azt közölte az IoD-vel, hogy január óta átmenetileg vagy végleg teljesen beszüntette kereskedelmét az Európai Unióval.

A vállalatok több mint negyede munkaerő-toborzási nehézségekről is beszámolt.

A vizsgálatban részes cégek 17 százaléka közölte, hogy nem jut hozzá magas szakképesítésű munkaerőhöz, mióta megszűnt az uniós munkavállalók szabad nagy-britanniai letelepedésének lehetősége. További tíz százalék jelezte, hogy ugyanebből az okból alacsonyabb képzettségű munkavállalókat sem tud toborozni.

Rövid időn belül ez a második olyan szakmai felmérés, amely az Európai Unióval folytatott brit kereskedelem komoly visszaesését mutatja.

A brit Élelmiszer- és Italszövetség (FDF) minap ismertetett friss vizsgálata szerint 47 százalékkal zuhant az idei első negyedévben az uniós piacokra irányuló brit élelmiszer- és italáru-export.

A legnagyobb értékben exportált brit élelmiszer- és italáruféleségek közül a whisky értékesítése 32,3 százalékkal, a csokoládé kivitele 36,9 százalékkal, a tejtermékeké több mint 90 százalékkal, a sajtféléké kétharmadával esett vissza az Európai Unió piacain.

Az EU-ból érkező brit import is csökkent, összességében 10 százalékkal, de az átlagon belül a zöldségfélék behozatala 13,9 százalékkal, a boroké 20 százalékkal, a gyümölcsféléké 15,7 százalékkal esett vissza.

Nagy-Britannia és az Európai Unió kétoldalú kereskedelmének értéke a hivatalos statisztika szerint tavaly - vagyis még az átmeneti időszak érvényességi ideje alatt - 668 milliárd font (csaknem 275 ezer milliárd forint) volt.

Nagy-Britannia és az EU tavaly karácsony előtt megállapodásra jutott a jövőbeni kétoldalú viszonyrendszer sarkalatos szabályairól.

Az 1246 oldalas megállapodás egyik fő eleme egy szabadkereskedelmi egyezmény, amely vám- és kvótamenetes kereskedelmet biztosít a kétoldalú kereskedelemben.

E megállapodás sem küszöböli ki azonban a kereskedelmet terhelő adminisztratív kötelezettségeket: a brit exportőröknek egyebek mellett

vámáru-nyilatkozatokat és eredetigazolásokat

kell mellékelniük szállítmányaikhoz.

A brit adó- és vámhivatal (HMRC) becslése szerint a vámáru-nyilatkozatok kitöltése évente 15 milliárd font (csaknem 6200 milliárd forint) többletköltséggel terheli az uniós exportban érintett 245 ezer brit vállalatot.