A dokumentum első lépésben egy önértékelési felmérés, valamint egy akcióterv kidolgozását várja a bankoktól, valamint azt, hogy ezeket szeptember 30-ig továbbítsák is az MNB-nek – mondta az online konferencián a jegybank alelnöke.

Kandrács Csaba hozzátette: a most bemutatott dokumentum elvárásokat fogalmaz meg az éghajlatváltozás és a környezeti kockázatok kezelésére, illetve ajánlásokat is tesz arra, hogy a hazai pénzintézetek miként érvényesíthetik üzleti tevékenységük során a környezeti fenntarthatósági szempontokat.

Az MNB alelnöke, mint fogalmazott, a jegybanki zöld program három nagy területből állt, amelyek közül a jelenlegi az eszközrendszert veszi górcső alá. Hogy hogyan tudják az eszközeiket úgy formálni, hogy azok megjelenjenek és támogassák a könyezeti fenntarthatóságot. Megismételte, az ajánlás egy olyan műfaj, amin keresztül elő tudják segíteni a program célitűzését, vagyis, hogy az intézmények – legyen szó akár bankról, biztosítóról vagy pénztárról, de elsősorban az előbbiek – beemeljék a gondolkodásukba a környezeti kockázatok kérdéskörét.

Kandrács Csaba emlékeztetett: az MNB a szabályozás tervezetét az elmúlt hónapokban bocsátotta társadalmi egyeztetésre, amely során számos banktól és civilszervezettől érkezett javaslat. A legtöbb észrevételt a Greenpeace Magyarország tette. A szervezet ügyvezetője a civil szféra képviselőjeként az online konferencián rámutatott: a valóban fenntartható társadalom létrehozása csak akkor lehetséges, ha újra megtanulunk élni a természet adta keretek között, ebben komoly felelősség hárul a pénzügyi szektorra.

Mező János Bálint azt mondta: az utolsó órában vagyunk, a természet elfogy körülöttünk, a bioszféra egy olyan élő rendszer, amelyről nagyon keveset tudunk. A technológiai eszköz ugyanakkor már a kezünkben van ahhoz, hogy kizsákmányoljuk a bioszférát. A termőföld egyharmadarésze veszélyben van, bajban vannak a beporzók, bajban van az emberiség – sorolta Mező János Bálint.

A szakember említést tett bizonyos német kutatásokról, amelyek szerint a nagyipari mezőgazdaságban használt rovarirtók és egyéb módszerek miatt a rovarok háromnegyede már eltűnt, ami viszont veszélybe sordorja az élelmiszerláncot is. Hiszen azon túl, hogy hogy gyönyörű fajokat pusztítunk ki – jegyezte meg – az ország élelmiszertermelésének mintegy háromnegyede a beporzóktól függ, ami sűrgősen változtatni kell, üzente a konferencián jelenlévő pénzintézeteknek, amelyek – meglátása szerint – mindegyike finanszíroz nagyipari, vegyszerintenzív mezőgazdaságot. „Fontos az ajánlás, de lépjünk a tettek mezejére.”

Az MNB a szerdán közzétett a Zöld ajánlás publikációjával egyidőben egy tudástárgyűjteményt is közzétesz a honlapján a hitelintézetek számára. Itt a bankoknak praktikus példákkal és jó gyakorlatokkal nyújtanak segítséget abban, hogy minél hamarabb és minél nagyobb mértékben megfeleljenek az ajánlásnak.