Miután a termelési költségek mintegy kétharmadát teszi ki a takarmány, 20–25 százalékos költségnövekedést eredményezett az élőállat és állati termékek piacán, amit előbb-utóbb át kell terhelni a kiskereskedelemre, amely valószínűleg majd a fogyasztói árakban is változást fog okozni – mondta a Magyar Mezőgazdaságnak, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke.
A termelők számára egyelőre egyetlen megoldás van:
aki túl akar élni, annak ezeket a költségnövekedéseket be kell építenie a termékei árába.
Ez viszont nem megy egyik napról a másikra, fel kell rá készíteni a kereskedelmi láncokat és a fogyasztókat is. „Nehéz, küzdelmes folyamat lesz, aminek a termékpálya függvényében még csak az elején–közepén tartunk” – tette hozzá Csorbai Attila
A takarmányárak globális és totális emelkedése mellett a pandémia és a madárinfluenza is megtépázta a baromfiágazatot a tavalyi évben, a csirkeállomány azonban a bajok ellenére is növekedett, magyarázta a BTT elnöke, aki szerint mindez a jövőt is jelzi: ezek a termékek egyre nagyobb szerepet fognak kapni, európai és világszinten is.
A szakember – egyebek mellett – arra is kitért, hogy
a pandémia átrendezte a munkaerő-piacot,
egyes szektorokból, például a vendéglátásból kiáramlott a munkaerő és máshol jelent meg, az állattenyésztésen azonban ez sem segített. Csorbai Attila szerint a gazdaságok vagy kiváltják az élőmunkát, vagy a meglévő munkaerő-állományhoz igazítják a termelésüket. A második szerinte zsákutca, mert a termékekre van és lesz is kereslet.