Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Vízimentő az alsóörsi strandon 2020. augusztus 13-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Nagy külföldi tömeget szívhat a Balatonhoz a nyitás

Ennek azonban feltételei vannak. A tavasz legvége után jöhet a robbanás.

Amint nyitás lesz, és jöhetnek a külföldiek, meg fog telni a Balaton, és nem csak hazai vendégekkel, elsősorban a közlekedés blokkolása miatt európaiak jöhetnek - írja a Világgazdaság.

Ismert, Görögország és Horvátország például már megkezdte a kommunikációt a turisták felé, hogy körülbelül mikor és milyen feltételekkel fogad külföldieket, Lázár Judit, a Magyar Beutaztatók Szövetségének (Mabeusz) elnöke a lapnak azt mondta, lassan Magyarország is megtehetné ezt; aki későn kezd el reklámozni, lemaradhat a turistákért folytatott versenyben.

Az idei év elején közel 50 ezer utassal 1,8 milliárd forint bevételben bizakodtak a Mabeusz tagirodái, de ebből ma már csak 35 ezer utasfoglalás maradt, alig több, mint egymilliárd forintnyi bevétel, és semmi garancia arra, hogy ez nem csökken még tovább. 2019-ben szervezésükben megközelítőleg 260 ezer utas jött Magyarországra, a költés 16 milliárd forintnyi volt.

Idén már csak a június után jövő időszakban bíznak az utazásszervezők, de például üzleti turizmusban egyáltalán nem, sok rendezvényt pedig későbbi évekre halasztottak vagy lemondtak.

Az érintettek nagyon bíznak

  • a határnyitásban
  • a repülés újraindulásában
  • a kellő átoltottsági szint elérésében
  • az egységes európai vakcinaigazolványban.

Ami még gondot okoz az ágazatban, hogy a "munkaerőjelölteknek" nehéz megfelelő jövőképet biztosítani. A több nyelven beszélő szakemberek sokan már távoztak.

Az Infostart a közelmúltban már közzétett egy felmérést, amelyből kiderül, a magyarok háromnegyede már nagyon menni akar, de kétharmaduk itthon pihenhet, a Balaton és Budapest nyerhet.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×