Infostart.hu
eur:
385.75
usd:
328.99
bux:
0
2025. december 17. szerda Lázár, Olimpia
Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatója a Cégvezetők csúcstalálkozóján a Magyar Telekom budapesti székházában 2018. május 10-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Nagyot javított várakozásain a Kopint-Tárki

Idén és jövőre is 4,5 százalékos GDP-növekedést várnak, de az infláció is magasabb lesz.

Korábbi prognózisánál gyorsabb növekedésre számít idén a Kopint-Tárki: a kutatóintézet a járványügyi korlátozások oldásából adódó második félévi élénkülésnek köszönhetően a bruttó hazai termék (GDP) élénk, 4,5 százalékos emelkedésével számol legfrissebb konjunktúrajelentésében, szemben a decemberben előrejelzett 3,5 százalékkal.

Palócz Éva, az intézet vezérigazgatója ismertette: a 2021-es növekedést részben bázishatás eredményezi, a második negyedévben 10 százalék körüli visszapattanás jöhet. A tavaly a második negyedévi visszaesés 13,6 százalékos volt éves összehasonlításban. Hozzátette, hogy a GDP csökkenésének üteme az év hátralévő részében nem fokozódott tavaly, az éves csökkenés a negyedik negyedévre 3,5 százalékra mérséklődött az állami és háztartási beruházások meglódulása nyomán és a nagyon kedvező árukülkereskedelmi mérlegnek köszönhetően. 2022-ben az ideivel azonos, 4,5 százalékos GDP-növekedést várnak. Az idei prognózist arra építik, hogy

nem lesz újabb jelentős, a tavaly tavaszihoz hasonló lezárás.

A tavalyi 3,3 százalékos fogyasztói árindex után idén ennél magasabb, 3,7 százalékos inflációt vár a Kopint-Tárki, 2022-ben 3,5 százalékost. Palócz Éva hangsúlyozta, előrejelzésük szerint a magyar infláció nem fog elszabadulni. A tavalyi inflációt az élelmiszerek árának emelkedése okozta, idén a piaci szolgáltatások árának viszonylag magas szintje okoz bizonytalanságot, ugyanakkor az emelkedő adótartalom miatt az élvezeti cikkek vehetik át az áremelkedés motorját - fejtette ki.

Az ipart a járvány őszi felfutása csak enyhén érintette, így a bruttó termelés a harmadik negyedévi szelíd csökkenés után a negyedik negyedévben csaknem 3 százalékkal bővült, az idén pedig jelentős, 7,5 százalékos bővülést várnak - ismertette. Kitért arra, hogy az építőipar a 2020. harmadik negyedévi drámai visszaesés a negyedik negyedévben erőteljesen mérséklődött, majd idén januárban kétszámjegyű növekedésbe fordult. Az idén már a lakásépítést és -felújítást támogató intézkedések hatása is látható lesz, így az ágazat kibocsátása 10 százalék körüli, esetleg magasabb ütemben nőhet. 2021-ben a beruházások élénk, 8 százalékos növekedésére számít az intézet, amely aztán jövőre kétszámjegyűvé válhat.

Az év további részében a nominális keresetek lassulásra számítanak, de az éves ütem így is meghaladhatja a 7 százalékot. Az éves átlagos munkanélküliségi ráta aligha lesz a tavalyi 4,1 százalékál sokkal alacsonyabb.

Kitért arra: a koronavírus-járvány következményei megakasztották az államadósság 2010-2011 óta visszaeső trendjét. A maastrichti szemléletű bruttó államadósság 2020 végén az előző évinél 15 százalékponttal magasabb, a GDP 80,4 százaléka volt, 2021 végén pedig 81 százalék körül prognosztizálható.

A költségvetési hiány a GDP 6,5 százaléka lehet idén, 2022-ben 5,0 százalék.

Nagy Katalin, a Kopint Konjunktúrakutatási Alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta: az eurózóna a tavalyi 6,6 százalékos visszaesés után az idén 4-5 százalékkal bővülhet, amiben a fiskális ösztönzőknek még mindig nagy szerepük van. A közép-kelet-európai országok esetében 4 százalék körüli növekedést várnak idénre. Óvatosan optimisták, mert nagyok a kockázatok - mondta, és ide sorolta az oltások ütemét, annak hatását a nemzetközi turizmusra. 2021 "csiki-csuki" lesz még, sokan lefelé korrigálják az előrejelzéseket. Azt sem lehet tudni, hogy a jövedelemtámogatások hogyan érintik a fogyasztást, valamint hosszabb távon az államháztartások eladósodása is kockázat.

Ismertetése szerint a globális GDP 5-6 százalékkal nőhet idén, kissé élénkülő infláció mellett. Tavaly a globális kibocsátás mintegy 3,4 százalékkal csökkent, ami a második világháború óta a legnagyobb visszaesést jelenti. Ezzel együtt a visszaesés nem volt olyan mértékű, mint ahogyan azt korábban várták.

Címlapról ajánljuk

Mészáros Andor: stabil lesz Andrej Babis kormánya, de baj esetén az ellenzékből is lehetnek támogatói

Olyan komoly a kormánykoalíció többsége, hogy ez stabil kormányzást vetít előre – értékelt az InfoRádió Aréna című műsorában Mészáros Andor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézetének egyetemi docense. Beszélt arról is, mi adja Andrej Babis politikai varázsát.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.17. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Kiderült az igazság az EU új AI-támogatásairól: a magyar cégek nagy része kiszorulhat a rendszerből

Kiderült az igazság az EU új AI-támogatásairól: a magyar cégek nagy része kiszorulhat a rendszerből

A mesterséges intelligencia uniós finanszírozási rendszere évek óta ugyanazt a kritikát kapja: miközben az EU stratégiai szinten erős hangsúlyt fektet az AI fejlesztésére, a támogatási programok túlnyomó része továbbra is a kutatóintézetekre és a nagy technológiai szereplőkre épül. A kkv-k és az alkalmazásorientált vállalkozások számára viszont alig vannak elérhető eszközök, és az infrastruktúra-finanszírozás is több ponton kiürült a mostani ciklus végére. Mindezt tovább bonyolítja, hogy a 2028–2034-es keretben az Európai Bizottság összevonja a digitális forrásokat, és a Digitális Európa Program beolvad a Versenyképességi Alapba – ám az új rendszer fókuszai egyelőre még inkább a deep tech irányába tolódnak. A Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) viszont már most  tud segíteni a cégeknek, hogy a lehető leghatékonyabban pályázzanak rájuk és használják fel az uniós forrásokat – többek között ezekről beszélgettünk Petri Bernadettel, az MFOI ügyvezetőjével, a közvetlen EU forrásokért felelős miniszteri biztossal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×