2 °C
Tavaly az elmúlt tíz év átlagának (2,9 százalék) közel háromszorosára nőtt a távmunkában vagy home office keretében dolgozók aránya (8,6 százalék) hazánkban. A csúcsot 2020 májusa jelentette, amikor közel 760 ezer főt, a foglalkoztatottak 17 százalékát érintette ez a fajta munkavégzés, idén februárban pedig arányuk az egy évvel korábbinak csaknem ötszöröse volt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb elemzéséből.
Döntő többségük (77 százalék) felsőfokú végzettséggel rendelkezett, közel kétharmaduk a központi régiókban élt, Budapesten a foglalkoztatottak 21 százaléka dolgozott ily módon a múlt évben. E foglalkoztatási formának a korábbiaknál nagyobb arányban, szélesebb körben való elterjedése vélhetően a jövő munkaerőpiaci folyamataira is hatással lesz
2020 tavaszán a koronavírus-járvány hatására bevezetett korlátozások több szempontból is befolyásolták a gazdaságot és a munkaerőpiacot. Az otthonról dolgozók jelentős része internetkapcsolaton alapuló távmunkában vagy home office keretében végezte munkáját. Számuk a járvány megjelenésekor ugrásszerűen megnőtt:
a 2020 februárjáig még 100 ezer körüli létszám márciusban több mint a háromszorosára duzzadt, majd májusban érte el a csúcsát, ekkor közel 760 ezer főt, a foglalkoztatottak 17 százalékát érintette.
Az ily módon dolgozók aránya folyamatosan változott az év alatt, de 2020 egészére nézve is háromszorosa (8,6 százalék) volt a megelőző tíz év átlagának (2,9 százalék). 2021 elején, a második hullám idején – de már a harmadik hullám fenyegetettségében – tovább nőtt a számuk: februárban 482 ezer főt, a foglalkoztatottak 11 százalékát érintette, csaknem ötször annyit, mint egy évvel korábban.
A 2020-ban távmunkában vagy home office keretében dolgozók közel kétharmada a központi régiókban élt, Budapesten minden ötödik, Pest megyében minden tizedik foglalkoztatott dolgozott otthonról. Arányuk Észak-Magyarországon, a Dél-Alföldön és a Közép-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, egyaránt 4,2 százalék.
A távmunkában vagy home office-ban dolgozók között felülreprezentáltak
- a nők,
- a 25–44 évesek és
- a városban élők.
Döntő többségük (77 százalékuk) felsőfokú végzettséggel rendelkezett, továbbá a digitális oktatásra való áttérés miatt nagyobb arányban érintette azokat, akiknél több 15 éven aluli gyermek is élt a háztartásban. Elsősorban a szellemi foglalkozásúak munkája végezhető távmunka vagy home office keretében, az így dolgozók aránya körükben 2019 és 2020 között 4,2 százalékról 18 százalékra nőtt. Az átlagosnál nagyobb arányban éltek ezzel a lehetőséggel az 50 főnél nagyobb telephelyek és az állami tulajdonú munkahelyek dolgozói (10, illetve 11 százalék).
Az egyes nemzetgazdasági ágakban foglalkoztatottak között igen nagyok a különbségek. 2020 egészére nézve az információ, kommunikáció (39 százalék), a tudományos és műszaki tevékenység (33 százalék), a pénzügyi szolgáltatás (30 százalék) és az oktatás területén (21 százalék) volt kiemelkedő a távmunkában vagy home office keretében dolgozók aránya, míg a mezőgazdaságban és az egészségügy, szociális ellátásban – az e területek természetéből fakadóan – alig fordult elő.
„A távmunka, illetve a home office az egyik leggyakrabban alkalmazott módszerré vált a járvány során megváltozott munkaerőpiaci helyzet kezelésére. Ennek az atipikus foglalkoztatási formának a korábbiaknál nagyobb arányban, szélesebb körben való elterjedése vélhetően a jövő munkaerőpiaci folyamataira is hatással lesz” – véli Vukovich Gabriella, a KSH elnöke. Mindez a járvány harmadik hullámának idején fokozottan igaz, mivel egyrészt elősegíti a gazdaság viszonylag zavartalan működését, másrészt csökkenti a társas érintkezések számát, ami a járvány visszaszorításában kiemelten fontos.
