eur:
399.12
usd:
366.89
bux:
87872.68
2025. március 16. vasárnap Henrietta
Tesla márkájú elektromos autót töltenek Magyarország legnagyobb, egyszerre kilenc elektromos autó fogadására alkalmas töltőállomásán a Nagykanizsához közeli Sormáson lévő István Fogadónál az átadás napján, 2018. november 28-án.
Nyitókép: Elektromos autót töltenek Magyarország legnagyobb, egyszerre kilenc elektromos autó fogadására alkalmas töltőállomásán a Nagykanizsához közeli Sormáson 2018. november 28-án. MTI/Varga György

Nem akármivel kecsegtet egy elemzés a villanyautókkal kapcsolatban

Az autóipar klímabarát megújításával az Európai Unió jócskán túlszárnyalhatja 2050-re kitűzött kibocsátás-csökkentési céljait. Az ehhez szükséges átalakulás megalapozhatja az EU gazdasági növekedését a 2020-21-es válság után – állapítja meg a Cambridge Econometrics nemzetközi kutatócsapat elemzése.

A közgazdasági profilú kutatócég egy nemzetközi konzorcium tagjaként több mint egy év alatt készítette el technikai és makrogazdasági elemzését, amely arra kereste a választ, hogyan erősíthetik az európai gazdaságot, növelhetik a foglalkoztatást és javíthatják a külkereskedelmi egyensúlyt a gépkocsik károsanyag-kibocsátásának csökkentését célzó új technológiák. A cég munkatársai végezték a gazdasági előrejelzéseket ahhoz a nemzetközi kutatáshoz, amely különböző gazdaságpolitikai szcenáriók szerint számolta ki az elektromos járművek elterjedésének várható hatását 2030-ra és 2050-re.

A Cambridge Econometrics minden vizsgált gazdasági szcenáriója a légszennyezés jelentős csökkenését mutatja az áttérésnek köszönhetően. Abban az esetben, ha például 2030-ra az új autók negyede zéró-kibocsátású, negyede teljesen hibrid, fele pedig „enyhébb” hibrid technológiájú lenne, Európa akár 88 százalékkal csökkenthetné a személyautókból származó szé-dioxid-kibocsátását. Tehát már

önmagában a villamos és hibridhajtású járművekre való nagy arányú áttéréssel elérhetővé válna az uniós klímacél:

a közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás 60 százalékos csökkentése 2050-re. Mindez hozzájárulna a légszennyezettség jelentős csökkentéséhez, amely jelenleg évente 467 ezer korai halálozás legfőbb okozója az unióban – olvasható a kapcsolódó sajtóközleményben.

„Számos kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy a klímamentő lépések mekkora terhet jelentenek az ipar számára az amúgy is válsággal súlyosbított időszakban. Ezért lényeges pontosan kimutatni, hogy az alacsony kibocsátású járművekre való áttérés milyen gazdasági hatásokkal jár – emeli ki Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics budapesti irodájának ügyvezetője, a kutatócég klímaváltozással foglalkozó nemzetközi szakcsoportjának vezetője. – Különösen fontos kérdés ez, amikor az európai autóipar amúgy is csökkenő belső piaci kereslettel, felesleges gyártókapacitásokkal és a tengerentúli riválisok által támasztott növekvő versennyel küzd.”

Csökkenő üzemben tartási költségek, növekvő gazdaság

Míg 2010-ben egy hibrid-elektromos hajtású autó előállítása közel háromezer euróval került többe, mint egy hagyományos belsőégésű motorral szerelt modellé, ez a különbség 2020-ra mindössze ezer euróra csökkent. Az üzemanyag és más folyó költségek beszámításával

az autóbirtoklás összköltsége közötti különbség rohamosan csökkenni fog a különböző technológiák között a következő években.

Egy biztos: az új járművek magasabb árát már a megtakarított üzemanyag bőven kompenzálja. Egy klímabarátabb (95 g/km kibocsátású) 2020-ban ismert technológiával gyártott autó ezer euróval magasabb előállítási költsége gyorsan megtérül, hiszen tulajdonosa évente 300-400 euróval kevesebbet költ üzemanyagra – hívják föl a figyelmet.

„Természetesen az autók árában most ennél nagyobb különbségek is megfigyelhetők, ami a piaci versennyel és a kereslet-kínálat alakulásával magyarázható – teszi hozzá Hidi János, a kutatócég budapesti irodájának vezető elemzője. – Hosszú távon azonban a takarékos autók iránti túlkereslet enyhülni fog, és az áruk is ehhez fog igazodni, így egyre jobb lesz a megtérülésük a használók számára.”

Ráadásul a hagyományos üzemanyagra fordított eurók javarészt az unión kívülre vándorolnak, ami az EU külkereskedelmi mérlegét rontja. Ezzel szemben

az európai autóipar komoly ellátási lánccal kapcsolódik a helyi gazdaságokba, és jóval több munkahelyet teremt és tart fenn, mint a kőolajipar.

A járműtechnológiában Európa jelenleg vezető szerepet játszik: háromezer alkatrészgyártót tartanak számon a kontinensen, amelyek az itt gyártott autók értékének 75 százalékát állítják elő. A gyártástechnológia fejlesztése elengedhetetlen az európai autóipar versenyképességének megőrzéséhez, ez pedig az alkatrészgyártók számára is bővülő bevételi forrást jelent, és addicionális költéseik ezen a téren nagy mértékben a kontinensen maradnának. Az autóipar emellett jelentős részben exportra dolgozik, ami szintén javítja a kontinens külkereskedelmi mérlegét.

A csökkenő üzemanyagráfordítás – ami 2030-ra akár a 49 milliárd eurót is elérheti –, valamint az elektromos és hibridjárművek magasabb előállítási értéke eredményeként 2050-re az áttérés az alacsony kibocsátású járművekre jelentős többlet-GDP-t eredményez az unió számára, amennyiben az új járművek előállítása és az akkumulátorok gyártása is az EU-n belül történik.

2030-ra ez 0,2 százalék, 2050-re pedig 0,5 százalék éves GDP-többletet jelenthet.

Emellett a gazdaság szerkezete is megváltozik, ami a várakozások szerint új munkahelyeket is teremt. Az elemzésben felállított három alacsony kibocsátást célzó gazdasági szcenárió esetén 206 ezer új munkahely jönne létre 2030-ig. A becslések számolnak a kőolajfinomítás, az üzemanyagdisztribúció vagy a kiskereskedelem területén ezzel párhuzamosan elvesztett vagy megszűnő állásokkal is. Az újonnan létrejövő állások közel fele új munkahelyeket és feladatköröket jelent a járműgyártás és a kapcsolódó új infrastruktúrák, valamint az üzemeltetés terén.

A Cambridge Econometrics most tervezi kibővíteni kutatását kifejezetten a visegrádi országokra vonatkozóan. Így néhány hónap múlva az is kiderül, hogy a V4-eken belül – így Magyarországon – milyen gazdasági tendenciák várhatók a környezetbarátabb autók elterjedésének köszönhetően.

Címlapról ajánljuk

Dénes Ferenc az MU stadionprojektjéről: digitális Young Trafford kell, de nem lesz olcsó

Biztosan megtelik majd a Manchester United új, százezer férőhelyesre tervezett stadionja is, és a klubvezetők azzal kalkulálhatnak, hogy az évek során megtérül majd a gigaprojekt a jegyeladások révén – mondta az InfoRádióban a sportközgazdász. Dénes Ferenc szerint az elmúlt évek kudarcai ellenére az MU még mindig a világ top három futballmárkájának az egyike.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.17. hétfő, 18:00
Kiss J. László
a Budapesti Corvinus Egyetem professzor emeritusa
Telefonon egyeztetett Oroszország és Amerika a háborúról, Zelenszkij leváltotta a hadserege parancsnokát - Háborús híreink vasárnap

Telefonon egyeztetett Oroszország és Amerika a háborúról, Zelenszkij leváltotta a hadserege parancsnokát - Háborús híreink vasárnap

A harctérről érkező hírek és felvételek szerint az ukránok megsemmisítették a Konka folyón (Herszon) átívelő hídat, így ellehetetlenült az orosz utánpótlás átjuttatása ezen a kulcsfontosságú úton. Az ukrán vezérkar közben megerősítette: az oroszok átvették a Kurszk megyei Szudzsa városa feletti ellenőrzést. De a frontvonalak mögött is zajlanak az események. Miközben Európa a Moszkva által elutasított békefenntartó csapatokról egyezkedik, Donald Trump bejelentette, hogy szűkítették Keith Kellogg tábornok hatáskörét: immár csak Ukrajnával foglalkozik különmegbízottként, miután Oroszország kizárta őt a háború befejezését célzó tárgyalásokból. Szakértők szerint orosz nyomásra hozhatta meg ezt a döntést az amerikai elnök. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×