A fizetési moratórium meghosszabbítása új lendületet adhat a banki hitelkiváltásnak, amely mind banki, mind ügyféloldalon előnyöket tartogat. Banki szemszögből az újabb hat hónapos prolongálás komolyan megnöveli a pénzintézetek kockázatát, hiszen így azon ügyfelek, akik maradéktalanul kihasználják a fizetéskönnyítő lehetőséget, 15 hónapon keresztül nem törlesztik a hitelüket. Ilyen időtáv után pedig nehéz visszarázódni a rendes, havi törlesztésbe – írja a Világgazdaság.

Érthető hát, hogy Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára a kormányzati bejelentést követő reakciójában arra hívta fel a figyelmet, hogy akinek lehetősége van rá, annak indokolt visszatérnie a rendes törlesztéshez, Becsei András, a Bankszövetség alelnöke pedig a Világgazdaságnak adott nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy

a tartozás megmarad, sőt gyarapszik, a most meg nem fizetett kamatot később vissza kell fizetni.

Ráadásul ez a kamat több hitel esetében most magasabb, mint a moratórium indulásakor. Továbbra is jelentős ugyanis a változó kamatozású hitelek aránya. Bár a jelenlegi Bubor-szint (0,75 százalék) messze elmarad a forintosítás idején érvényben lévő 2,1 százaléktól, tehát ezen a soron jobban járhatnak az adósok, ám nemcsak a Buborral megegyező kamatbázissal, hanem

a forintosítási szerződésekbe foglalt, ma már extra magas kamatfelárral is számolni kell.

A forintosítási feltételek szerint a forintosítás utáni kamatfelár a lakáscélú jelzálogkölcsön-szerződésnél nem haladhatta meg a 4,5, nem lakáscélú jelzálogkölcsön-szerződésnél pedig a 6,5 százalékot. Mindez azt jelenti, hogy az érintett lakáshitelek a moratórium alatt akár 5,25 százalékon kamatozhatnak. Ezzel szemben az MNB adatsora szerint a bankok most legalább öt évig fix kamatozás mellett lakáshitelt átlagosan 3,83 százalékos kamatszinten kínálnak.

Hitelcsere esetén egy még nyolc évig fennálló 7 milliós tartozásnál az új hitel havonta fixen 5000 forinttal kisebb törlesztőrészletet és a futamidő végéig közel félmillió forinttal kisebb hitelterhet jelent. Ez az összeg már akkora, amiért érdemes elgondolkodni a váltáson – jegyzi meg a gazdasági napilap.