Infostart.hu
eur:
354.48
usd:
304.43
bux:
132200.99
2026. május 27. szerda Hella
Nyitókép: Pixabay

Döntés előtt az EU az államszövetség vadonatúj pénzéről

Javában zajlik az Európai Központi Bank féléves átfogó kísérlete az úgynevezett digitális euró bevezetésével kapcsolatban.

A Bitcoinhoz vagy a Facebook Librájához hasonló kriptopénzzel világszerte több ország kormánya is kísérletezik már, és ezért az Európai Uniónak is egyre sürgetőbbé vált egy hasonló megoldás kidolgozása. Európában leginkább a Libra bevezetésétől tartanak, amely aláásná az euró létjogosultságát és a félelmek szerint az állampolgárok pénzügyeit is sebezhetővé tenné.

A tavaly októberben kezdett féléves EKB-kísérletről és a tervekről a 24.hu azt írta, a digitális euróval a gyakorlatban nem váltanának le semmit, csak kiegészítenék az emberek pénztárcáját egy virtuális pénznemmel, amit bárki bárhol elkölthet, és még attól sem kell tartania, hogy megfigyelik őt.

Az alap elképzelés szerint a cégek a bankkártyák és a készpénz alternatívájaként fogadhatnák el a digitális eurót. Olyan lenne, mint egy bankszámla, ugyanakkor egy pénztárcaszerű applikációban követhetné mindenki a költekezéseit. Az alkalmazást az Európai Központi Bank felügyelné, ők vezetnék mindenki számláját. Egy digitális euró ugyanannyit érne, mint egy euró érmében.

Mi lesz a bankrendszerrel?

A digitális euró, a kriptopénzeknél használt módszerek révén, nem menne át bankokon és elszámolóházakon, hanem fizetéskor rögtön átkerül az eladóhoz, csakúgy, mint a készpénz.

Bár a kártyás, digitális fizetések nagy arányban elterjedtek a koronavírus-járvány során, ami lépéssel közelebb vihet a kriptopénzek használatához, a digitális euró bevezetése nem egyszerű dolog, hiszen a komplett gazdaságra hatással lenne.

Ha ugyanis a ez a kriptopénz egyszer valósággá válik, mindenkinek jobban megéri majd ott tartania a megtakarítását, mintsem a pénzintézeteknél, melyek hónapról hónapra komoly összegekkel terhelik meg az ügyfeleiket, és kamatot se sokat fizetnek a benntartott összegek után.

De az sem lenne az igazi a társadalom számára, hogy ha drasztikusan bezuhanna a banki befizetések száma, mert a kölcsönöket kevésbé tudnák finanszírozni, és szinte azonnal érezhetően megnőnének a kamatköltségek.

Az EKB most azon dolgozik, hogy megelőzzék a felsorolt forgatókönyveket. Limitálhatják például a digitális euró maximálisan birtokolható értékét, vagy meg is adóztathatják azokat, akik nagy mennyiségben vásárolnak vagy helyeznek át pénzt a virtuális térbe.

További megoldandó feladat a digitális euróval kapcsolatban a személyes adatok biztonsága. És bár a kutatások még zajlanak, az már biztos, hogy a digitális eurót offline is elérhetővé kell tenni, hogy használható legyen rendkívüli események idején is.

Néhány hónap és megszületik a döntés

Az Európai Központi Bank várhatóan 2021 közepén hoz majd végleges döntést a kísérlet eredményeit figyelembe véve arra vonatkozóan, hogy egyáltalán bevezessék-e a digitális eurót. Bárhogyan is határoznak, leghamarabb 2–4 év múlva vethetik majd be élesben az új fizetőeszközt, ha most ez még utópisztikusnak is tűnik.

Címlapról ajánljuk
Durva drágulások tapasztalhatók a BL-döntő miatt – Budapest felkészült

Durva drágulások tapasztalhatók a BL-döntő miatt – Budapest felkészült

Budapest teljesen felkészülve várja a szombati Bajnokok Ligája döntőt – közölte Szondi Vanda kormányszóvivő a keddi kormányülés utáni szerdai sajtótájékoztatón. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy az előző évek tapasztalatai alapján akár több tízmillió eurót is elkölthetnek a szurkolók egyetlen hétvégén a döntőnek otthont adó városban, ennek legnagyobb része azonban pár szektorban landol.

Autópályák, hulladék, kaszinók: felülvizsgálják a koncessziós szerződéseket

Az Országgyűlés szerdai ülésén Molnár Zoltán (Tisza) arra kérte frakciója nevében a kormányt, hogy haladéktalanul kezdje el a teljes körű koncessziós auditot. „A 30-35 évre titkosított, haveri kézbe játszott koncessziós szerződések azonnali felülvizsgálata nem bosszú, hanem nemzeti kötelesség” – fogalmazott. A legkirívóbb példák között a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését, az országos hulladékkoncessziót és a kaszinókat említette. Magyar Péter miniszterelnök válaszában meg is ígérte a teljes felülvizsgálatot.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Pár másodpercenként kell újratervezni: így alakítja át az AI az energiapiacot

Pár másodpercenként kell újratervezni: így alakítja át az AI az energiapiacot

Az energiaiparban az elmúlt években felgyorsult a digitalizáció, és a piaci környezet drasztikus változáson ment keresztül: míg korábban napi vagy órás döntéseket kellett hozni, ma már másodperces szintű optimalizálásra van szükség. Az ARTEMIS vezérigazgatója, Veszprémi Balázs szerint aki ma nem innovál, az nem feltétlenül marad meg a piacon, hiszen a régi, egyszerű módszerek már nem működnek. A mesterséges intelligencia elsősorban a fejlesztési folyamatok gyorsaságát változtatta meg: ma már nagyon rövid idő alatt lehet prototípust készíteni és működő környezetben tesztelni új ötleteket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×