Magyarországon negyedévről negyedévre lassul az ingatlanpiac drágulása, sőt a fővárosban és a városokban már az árszint csökkenése tapasztalható. Területi bontásban vizsgálva a változást, a tizenkilenc megye egyikében sem csökkent az eladott lakóingatlanok átlagára 2020 első kilenc hónapjában, a tavalyi hasonló időszakkal összevetve. A listavezetők az olcsóbbnak számító Heves, Békés és Tolna megyék, 20-27 százalék közötti árnövekedéssel.

Az eladott lakóingatlanok országos átlagára az év első három negyedévében 401 ezer, Budapesttel nem számolva 285 ezer forint volt négyzetméterenként. A 645 ezer Ft/m2-es átlagos árszintű Budapest mögött, Győr-Moson-Sopron megyét tavaly óta megelőzve, jelenleg Pest megye a legdrágább, 406 ezer Ft/m2 átlagárral. A legolcsóbb megye, egyedüliként a 200 ezres szint alatt, ismét Nógrád, 110 ezer Ft/m2 átlagárral – derül ki az OTP Ingatalanpont közleményéből.

„A megyeszékhelyeket vizsgálva elmondható, hogy

az olcsóbb települések árszínvonala emelkedett a legnagyobb mértékben.

Ez egy többéves trend, amit most a koronavírus-járvány hatása is felerősít. A drágulás lassuló folyamatát ugyanakkor jól érzékelteti, hogy míg 2019-ben Szolnok vezette a ranglistát 30 százalékos éves áremelkedéssel, addig jelenleg az első helyezett Salgótarján esetében 16 százalékos növekedés mutatható ki. Nógrád megye székhelye viszont már tavaly is dobogós volt, így itt bő másfél év alatt közel 40 százalékkal nőtt az átlagár” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

A megyeszékhelyek átlagáraiban 2019-hez képest nincsen látványos változás a sorrendben. A legdrágább változatlanul Debrecen és mostanra Székesfehérvár, Veszprém és Győr is átlépték a 400 ezer Ft/m2 szintet.

Salgótarján továbbra is messze lemaradva a sereghajtó,

124 ezer forintos átlagos négyzetméterenkénti árszinttel, dacára a látványos áremelkedésnek.

Az I. és az V. kerületben csökkent az átlagár

A fővárosban is több éves tendencia immár az olcsóbb peremkerületek nagyobb ütemű árnövekedése, s idénre is nagyjából érvényes ez a folyamat. A rangsort messze, csaknem 20 százalékos éves drágulással vezető XXII. kerületet a XX. követi, és a hagyományosan legolcsóbb XXIII. kerület is az élbolyban van áremelkedés szempontjából, ám ezek közé a második legdrágább XII., illetve a legforgalmasabb XIII. kerületek ékelődtek.

„Az idei lista sereghajtói esetében, az egyik fő befektetési helyszínnek számító V. kerületben hajszálnyival, a budai oldal presztízskerületében, az I. kerületben pedig 2 százalékkal csökkent egy év alatt az átlagár. Fontos megjegyezni, hogy

utoljára 2014-ben állt negatív előjel bármelyik fővárosi kerület árváltozás mutatója előtt”

– tette hozzá Valkó Dávid.

941 ezer Ft/m2 átlagárral az V. kerület továbbra is vezeti a budapesti árrangsort. A második legdrágább a tavaly óta három helyezést javító XII. kerület. Bár a lista végén továbbra is Pest peremi városrészek találhatók, a XXIII. kerület az egyetlen, ahol az átlagár-szint még mindig 400 ezer Ft/m2 alatt marad.

A 161 budapesti irányítószám-körzetből 123 esetében végezte el az éves összehasonlítást az OTP Lakóingatlan Értéktérképe, ott, ahol mind a bázisév 2019, mind pedig 2020 első kilenc hónapjában legalább tíz értékelhető adattartalmú eladás történt. Ez alapján, egy év alatt közel 38 százalékkal drágult, és ezzel élen áll a fővárosban a 1204-es körzet, a XX. kerület központi része. Emellett a 1125-ös (XII. kerület, Istenhegy-Kútvölgy-Virányos) és a 1171-es (XVII. kerület, Rákoscsaba-Rákoskert) körzet árnövekedése haladja még meg a 30 százalékot.

A hagyományosan legdrágább V. kerületi körzeteket a 1065-ös irányítószám (VI. kerület, Belső-Terézváros egy része) idén letaszította a trónról;

egyedül itt lépi át néhány ezer forinttal az egymilliós szintet az átlagos négyzetméterár.

A 900 ezres szintet emellett még tíz, a 800 ezres limitet pedig további 11 irányítószám-körzet haladja meg, mind a budai és a pesti belvárosi kerületekben – olvasható.