Infostart.hu
eur:
354.97
usd:
304.99
bux:
132092.72
2026. május 27. szerda Hella
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. június 17-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Lakásáfától a pálinka-szabadságharcig - a legfontosabb változások

Adóügyi könnyebbség az otthonra vágyó családoknak, és tehercsökkentés a kisebb cégeknek - ezeket nevezte a 2021. évi adóügyi változtatások legfontosabb pontjainak Tállai András, a pénzügyminiszter helyettese.

A Pénzügyminisztérium államtitkára a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott: a kormány akkor is folytatja az adócsökkentést, ha az ellenzéknek ez kifejezett kínt okoz.

Tállai András államtitkár ismertette: január 1-jén 22 százalékponttal, öt százalékra csökkent az újlakás-értékesítések áfája. Az otthonra vágyó családok helyzetén könnyíthet az is, hogy a lakásvásárlás - a 2020. december 31. után kötött adásvételi szerződéseknél - mentes lett a visszterhes vagyonszerzési illeték alól, ha a vevő családi otthonteremtési kedvezményt használ fel. A mentesség a kedvezmény összegétől és a lakás forgalmi értékétől függetlenül igénybe vehető, és jár akár új, akár használt ingatlan megvásárlásakor.

A magánszemélyeknek kedvez az is, hogy könnyebb lesz az esetleges adótartozások rendezése: az érintettek évente egyszer, az eddigi félmillió helyett egymillió forintig igényelhetik a 12 havi automatikus részletfizetési lehetőséget.

A kisvállalkozások szempontjából

a legfontosabb a helyi iparűzési adó átalakítása.

Eszerint a felére csökken a helyi teher maximális mértéke, vagyis legfeljebb egy százalék iparűzési adóval számolhatnak 2021-ben az egyéni vállalkozók, az egyéb vállalkozó magánszemélyek, így az őstermelők is, és azok a kisebb cégek, amelyeknek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb és az árbevétele vagy a mérlegfőösszege legfeljebb négymilliárd forint.

Az adókönnyítés mintegy nyolcszázezer vállalkozást hoz kedvezőbb helyzetbe - jelezte a miniszterhelyettes.

A kisvállalati adó, a kiva mértéke 12-ről 11 százalékra csökkent, bevételi értékhatára pedig a jelenlegi egyről hárommilliárd forintra, a kilépési háromról hatmilliárd forintra nőtt - folytatta a felsorolást.

Az év elejével átalakultak a kata szabályai is. Ezentúl a kisadózó vállalkozások tételes adójánál negyvenszázalékos extra adó terheli a katás vállalkozásokat alkalmazó cégeket, ha a megbízások összértéke egy éven belül meghaladja a hárommillió forintot. - Az új teher kizárólag a kifizetések hárommillió forint feletti része után alkalmazandó, és nem a katásnak kell megfizetnie - húzta alá az államtitkár. Hozzátette: a módosítás az igazságosságot növeli, ráadásul az a katások nyolcvan százalékát nem is érinti.

Tállai András kitért arra, hogy

teljes sikerrel zárult a magyar "pálinka-szabadságharc":

az év első napjától nem kell jövedéki adót fizetni, ha a magánszemélyek akár otthon, akár bérfőzdében főzik, főzetik ki cefréjüket. A mentesség 86 liter párlatig él.

Az államtitkár végezetül a dohánytermékek jövedéki adójáról szólt, ez a teher szerinte éppen az unió nyomása miatt nő. A január 1-jei emelést áprilisban újabb követi majd, így a jelenlegi 1400 forintról akár 1600 forintig is felszökhet egy doboz cigaretta átlagára.

Címlapról ajánljuk
Durva drágulások tapasztalhatók a BL-döntő miatt – Budapest felkészült

Durva drágulások tapasztalhatók a BL-döntő miatt – Budapest felkészült

Budapest teljesen felkészülve várja a szombati Bajnokok Ligája döntőt – közölte Szondi Vanda kormányszóvivő a keddi kormányülés utáni szerdai sajtótájékoztatón. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy az előző évek tapasztalatai alapján akár több tízmillió eurót is elkölthetnek a szurkolók egyetlen hétvégén a döntőnek otthont adó városban, ennek legnagyobb része azonban pár szektorban landol.

Autópályák, hulladék, kaszinók: felülvizsgálják a koncessziós szerződéseket

Az Országgyűlés szerdai ülésén Molnár Zoltán (Tisza) arra kérte frakciója nevében a kormányt, hogy haladéktalanul kezdje el a teljes körű koncessziós auditot. „A 30-35 évre titkosított, haveri kézbe játszott koncessziós szerződések azonnali felülvizsgálata nem bosszú, hanem nemzeti kötelesség” – fogalmazott. A legkirívóbb példák között a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését, az országos hulladékkoncessziót és a kaszinókat említette. Magyar Péter miniszterelnök válaszában meg is ígérte a teljes felülvizsgálatot.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Rejtett apróságok az áramszámlákon: mutatjuk, mit fizetünk valójában

Rejtett apróságok az áramszámlákon: mutatjuk, mit fizetünk valójában

Miért ennyi az annyi az áramszámlán? Sok vállalkozás számára ez nem egyszeri kérdés, hanem visszatérő tétel: a számlán megjelenő sorok és rövidítések mögött több szereplő, szabály és elszámolási logika áll. Milyen azonosítók, díjelemek és elszámolási módok jelennek meg a bizonylaton, és hogyan érdemes ezeket értelmezni? A magyarázatok alapját a hazai piaci gyakorlat és a kötelező tartalmi előírások adják, amelyek miatt több – első ránézésre nehezen értelmezhető – tétel is megjelenik a számlaképen. A kérdés különösen akkor éles, amikor kereskedőváltás, új szerződéskonstrukció, okosmérő vagy saját termelés (például naperőmű) kerül a rendszerbe. Az EnergyTalks új adásában végigmegyünk azon, hogy mit érdemes nézni, mit lehet ellenőrizni, és mi az, ami jellemzően nem a szolgáltató „egyedi döntése”, hanem szabályozott elem.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×