Miközben a járványellenes intézkedések miatt a vendéglátóipari, turisztikai és rendezvényszervezési ágazatokban minimum több tízezren váltak munkanélkülivé, addig az ősz beköszöntével a feldolgozóiparban hatalmas munkaerőigény merült fel – állapítja meg cikkében a napi.hu. A fellendülés oka, hogy most zajlik az elmúlt hónapokban kiesett termelés pótlása. A munkaerő-közvetítő és -kölcsönző cégek beszámolója szerint annak ellenére, hogy állástalanok tömege jelent meg, az üres pozíciók betöltése ugyanakkora, vagy még nagyobb nehézséget jelent, mint a vírus előtti időszakban.

Soha nem látott mennyiségűre duzzadt az adatbázisunkban megjelenő munkakeresői létszám. A járvány első hulláma idején 280 ezerre nőtt a rendszerben a munkavállalói profilok száma, ami mostanra már 340 ezernél jár – mondta lapunknak Juhász Csongor, az ország legnagyobb hr-szolgáltatója, a Prohumán 2004 Kft. ügyvezető igazgatója.

Elvileg tehát könnyebb dolgunk lenne az alkalmas embereket megtalálni, gyakorlatilag viszont nagy munkát jelent kiszűrni az adatbázisból, hogy ki az aki ténylegesen munkát keres, aki hajlandó váltani, pályát módosítani – ugyanis a többség nem abban a körben akar elhelyezkedni, mint ami éppen rendelkezésre állna.

Jelenleg 3000 nyitott pozíciónk van: ez a 2018–2019-es időszakot idézi, amikor a legjobban dübörgött a munkaerőhiány.

Ám ennyi nyitott pozíciót sem tudunk betölteni máról holnapra, hiába van egy 340 ezer fős adatbázisunk. Most nagyjából ugyanannyi erőforrást, energiát kell mozgósítani egy adott ember megtalálásához, mint a járványt megelőző időszakban – értékelte a helyzetet.

A KSH legutóbbi, augusztusi adatai szerint az ipari termelés 2,1 százalékkal csökkent, ugyanakkor a járműgyártás volumene már akkor 6,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A beszámolók alapján szeptembertől még nagyobb felívelés kezdődött a feldolgozóiparban – elsősorban a járműiparban, de például az elektronika, az alkatrészgyártás és természetesen az egészségipar területén is boomot tapasztalni. A nagy lendület oka, hogy a gyártók most igyekeznek visszapótolni a vírus első hulláma idején kiesett termelési volumeneket, vagyis inkább a korábbi megrendelések teljesítése a cél és a lemaradást próbálják gőzerővel behozni. A tavaszi karanténidőszak alatt sokan leálltak a termeléssel, de számos olyan cég is akadt, amely hiába szeretett volna dolgozni, nem tudott, mert a logisztikai láncban elakadások történtek, például nem érkeztek meg a megrendelt alkatrészek. A második hullámban viszont már nem történik hasonló lassulás, hiába tombol a járvány, a gyártók megtanultak alkalmazkodni az új helyzethez.

Az iparban visszatért a válság előtt jól ismert munkaerőhiány.

A személyzetis cégek szerint a legnagyobb számban gyártósori, operátor jellegű – betanított illetve kevés szaktudást igénylő – munkakörökre keresnek embereket, ugyanakkor krónikus hiány továbbra is a szakképzett munkaerőből van, például hegesztőkből, lakatosokból, villanyszerelőkből, targoncavezetőkből.

A fehérgalléros munkaköröknél most jellemzően nem az it-sokat vadásszák, hanem a gyártás-termeléshez kapcsolódó mérnöki területeken jelent meg a hiány. A magasan képzettek körében nálunk mérnökmegrendelésből akad a legtöbb, ezen belül viszont nem tudok kiemelni egy szakterületet sem:

minden gyártáshoz kötődő mérnöki feladatra igény van,

a gépészeti-technológiai pozícióktól kezdve a minőségügyi mérnökökig – részletezte a napi.hu-nak Fehér Tamás, a ManpowerGroup ügyvezető igazgatója.

Még élénk emlék, hogy tavasszal nem egy gyártóvállalatnál több száz fős elbocsátásokat jelentettek be, míg a szereplők jórésze költségtakarékossági okokból csökkentette a dolgozók munkaidejét. A közvetítőcégek szerint a részmunkaidős foglalkoztatás mostanra teljesen visszaszorult.

A nyár folyamán még nem lehetett előre sejteni az autóipari boomot, a hr-esek, akikkel a napi.hu beszélgetett, kétségbe voltak esve, hogy az embereknek semmilyen terve nincs afelől, hogy mihez kezdenek majd az ősz beköszöntével. Nagyon sok helyen ugyanis az a szisztéma működött, hogy a munkavállalók csak

napi 4 órát dolgoztak és megkapták a fizetésük 75 százalékát.

Végül szeptemberben jött a nagy változás, így nem kellett elküldeni az embereket, hanem mindenkit berendeltek teljes munkaidőre – ecsetelte Vidó Csilla, a HRC Group ügyvezető igazgatója.

Feltöltötték a létszámot

A járműgyártásban már augusztusban elkezdődött a fellendülés, szeptemberben pedig már az autóipari beszállítók is elkezdtek újra felvenni embereket. A Manpowernek van olyan partnere is, amelyik mostanra már vissza is pótolta ugyanazt a több száz fős létszámot, amelyet a tavasszal elbocsátott – példálózott Fehér.

A vidéki telephelyű járműipari beszállítóknál azt tapasztaljuk, hogy a munkaerő-igény némileg meg is haladja a tavalyi szintet – mondja Vidó. Nagyon sok harmadik országbéli – főleg ukrán, szerb – munkatárs dolgozott az autóiparban, döntő részük pedig az első hullám során hazament, ami most tömeges üresedést okoz.

Azért is érezhető akut módon a munkaerőhiány, mert sok helyre nem érkeztek vissza a vendégmunkások.

Márpedig úgy fest, hogy a jelenlegi üresedéseket nemigen lehet majd betölteni magyar munkaerővel, még azzal a megoldással sem, hogy országon belül utaztatják és szállásolják el az embereket. A Prohumánnál már nagyban zajlik a külföldi toborzás is, mégis azt látják, hogy az ukrán, szerb dolgozók közül kevesen jönnek vissza, illetve nagyon nagy erőfeszítésbe telik visszacsábítani őket. Nyár közepén még jobb volt a helyzet, akkor még a szomszédos országok nem nyitották ki kapuikat, azonban amint elkezdtek lazítani, az ukránok hajlandósága, hogy ideköltözzenek exponenciálisan csökkent.

Lengyelországban jobb a vendégmunkásoknak

A legnagyobb konkurens jelenleg Lengyelország, ahol szintén boom van a gyártószektorban. Ott viszont vonzóbb feltételekkel várják az ukrán munkaerőt: nemcsak az elérhető bérek magasabbak, de a nyelvi akadályok is sokkal kisebbek, mint hazánkban. Ezért jellemzően már csak kevesen, főleg a nehezen foglalkoztatható, kevésbé elkötelezett dolgozók választják hazánkat.

A KSH második negyedéves jelentése szerint 5 százalékra nőtt a munkanélküliség. Nem hivatalos becslések szerint viszont

közel félmillióan veszíthették el az állásukat

a járvány időszaka alatt. Komplett ágazatok kerültek padlóra, főleg a szolgáltatószektorban, azon belül is a vendéglátásban, a turizmusban és a rendezvényszervező ágazatokban volt látványos, hogy az emberek tömegesen kerültek utcára.

Miután a vendéglátásban jelentős munkaerő szabadult fel, a Manpower még egy kampányt is indított a munka nélkül maradt emberek újrafoglalkoztatása érdekében. A tapasztalat, hogy ezek a dolgozók nem nagyon szeretnének ipari termelő vállalatnál elhelyezkedni. Pszichometriai alapon ez a két terület majdnem, hogy ellentétes – magyarázta Fehér Tamás.

A volt vendéglátósok visszavágynak eredeti szakmájukhoz

A szolgáltató-ágazatokból érkezők egy része ugyan hajlandó munkát vállalni a termelésben, de jellemző, hogy ha valami nem tetszik nekik, akkor nagyon gyorsan odébbállnak. Mivel ragaszkodnak az eredeti szakmájukhoz, csak egy átmeneti helyzetnek fogják fel a mostanit. A legmagasabb fluktuáció éppen a volt vendéglátósok körében jelenik meg. Távozásuk a toborzóknak dupla költséget jelent, a foglalkoztatók pedig kezdhetik elölről a nehézkes betanítási folyamatot. Ez a helyzet nagyon nem szerencsés senkinek sem! – értékelt Juhász Csongor.

Vidó Csilla szerint a gyártócégek hr-esei már abszolút módon hátra sorolják a vendéglátóipari hátterű embereket a jelentkezési listákon, lényegében őket vennék fel utoljára. Nincs is törekvés arra, hogy átfedést találjanak a két terület között.

A Manpower friss felmérése szerint

a hazai munkáltatók az idei utolsó negyedévben átlagosan 2 százalékkal tervezik bővíteni jelenlegi munkaerőkeretüket.

A legnagyobb, 14 százalékos tervezett felfutást az építőiparban mérték, de jelentős, 6 százalékos a bővítési kedv a gyártás-termelésben is. Az étterem, vendéglátás szektorban ugyanakkor várhatóan továbbra sem áll le a zsugorodás: a harmadik negyedévre vonatkozó 21 százalékos leépítési terveket most további 6 százalékos elbocsátási hullám követheti.

Viszonylag jelentős munkaerőigény mutatkozott még az agráriumban, valamint a nagy- és kiskereskedelemben. A közvetítőcégek beszámolója szerint főként az online bevásárláshoz kötődő és annak háttértámogatást nyújtó pozíciókban nőtt meg a munkaerőigény, de a termelőágazatokhoz képest itt a felvétel csak limitált mértékű. Szellemi területen főleg irodai, adminisztratív és call center jellegű tevékenységeknél bővült a kereslet. Általánosságban elmondható, hogy a többi ágazatot a kivárás jellemzi és a cégek inkább visszafogják bővítési terveiket.

A gyártóipar száguldása viszont nem tűnik hosszú életűnek.

Ha csak a Magyarország számára legfontosabb autóiparra tekintünk, azt látjuk, hogy a járványhelyzet miatt nem növekszik a járműkereslet a világban, és egyelőre annak sincs jele, hogy az államok a 2008-as válság után elterjedt, autóvásárlást ösztönző csomagokkal segítenék ki a gyártókat. Németországban például Angela Merkel kancellár parkolópályára helyezte a járműipari munkáltatók azon javaslatát, amelyben egy-egy személyautó értékesítése után több ezer eurós állami támogatást kértek. Az ágazat összességében rossz formában van, több gyártónál óriási elbocsátásokat helyeztek kilátásba.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!