A szélsőséges időjárás mellett a koronavírus-járvány is megnehezítette idén a dinnyetermelők munkáját, ismertette az M1-nek nyilatkozva a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke. A gazdákat elsőként tavaszi fagykárok sújtották, amik a gyümölcsösöket, így a korai ültetésű görögdinnyéket is megtizedelték, majd következtek az özönvízszerű esőzések júniusban. Göcző Mátyás hozzátette, ami további extremitást jelentett, ezáltal súlyos gondokat a magyar görögdinnye-termelésben, az a május végi, június eleji–közepi szokatlanul alacsony hajnali hőmérséklet volt.

A Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke az idei várható dinnyeterméssel kapcsolatban kifejtette: ugyan az összegzések még tartanak, 160–180 ezer tonnával kalkulálnak. Szavai szerint tehát

volt elegendő mennyiségű magyar áru,

az üzletláncok pedig vállalták, hogy szinte július közepétől kizárólag ezeket forgalmazzák. „Szerintem nem csalódtak, a termelők ki tudták szolgálni őket” – fogalmazott.

A magyar dinnyeexport ugyanakkor gyengélkedik.

A magas termelési költségeknek köszönhetően tudniillik nehézkesen boldogul a szakma az exportárakkal – tette hozzá Göcző Mátyás, aki szerint nagyon sok tennivaló lesz a magyar görögdinnye-ágazatban, hogy ezt a piacot hogyan tudják olyanná formálni, ami számukra megfelelő.

A terméskiesést az árak valamelyest kompenzálták, de azt nem lehet kijelenteni, hogy jó évet zártak a dinnyetermelők, vélekedett a Világgazdaságnak a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. Gubacsi Zoltán szerint a kilogrammonként 60–70 forint körüli idei átlagos felvásárlási ár megfelelő, de a hozamok hektikussága miatt egyes termelőknek kifejezetten rosszul sikerült az idei dinnyeszezon.