György László elmondása szerint augusztus végére el fog készülni a gazdaságvédelmi akcióterv harmadik fázisa, amely részleteit előzetesen a kamarával, illetve a vállalkozói érdekképviseletekkel is egyeztették. Az államtitkár megjegyezte, a jelek szerint a július és az augusztus „nagyon jól alakul” a foglalkoztatás szempontjából, valamint azon tevékenységek visszapattanását illetően, amelyek forgalma és tevékenysége március–áprilisban leállt. Hozzátette: ugyan a kormányzat eszközei jelenleg is megvannak, hogy folytassa a munkahelyvédelmi bértámogatást, ezzel azonban még pillanatnyilag nem számolnak, miután nem látják indokoltnak.

A gazdaságvédelmi akcióterv harmadik fázisával kapcsolatban elmondta, az első legfontosabb irány, hogy

az új munkahelyek létrehozását és a munkahelyek megőrzését szolgáló beruházásokat ösztönözzék.

Azokat a kapacitásbővítő befektetéseket, amelyek abból a globális gazdasági jelenségből indulnak ki, miszerint az ellátási láncok rövidülnek a világban, ezáltal keresik azokat a helyeket, ahol szívesen látják őket. Magyarország pedig szívesen látja azt a külföldi tőkét, amely exportpiacokat és tudást hoz az országba – fogalmazott, azt is kiemelve, hogy ezzel párhuzamosan támogatják a hazai tőkének a terjeszkedését, kapacitásbővítését, valamint tevékenységének zöldebbé és high-techebbé válását is.

Az akcióterv további fontos pillére, hogy

megerősítsék azokat az ágazatokat, amelyeknek jelentős a hazai felvevőpiaca

– tette hozzá, emlékeztetve: a kormány 2010 óta úgynevezett patrióta gazdaságpolitikát folytat, vagyis azon az állásponton van, hogy amit versenyképesen le lehet gyártani Magyarországon saját fogyasztásra, azt lehetőség szerint le is kell. A koronavírus-járvány pedig csak felgyorsította az említett folyamatot, és segített a magyar államnak érvelni Brüsszellel szemben, hogy erre igenis, szükség van – emelte ki az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára. Mindezek miatt – folytatta az államtitkár – a beruházásösztönzési programokon belül külön források vannak dedikálva az egészségiparnak (85 milliárd forint), a kreatív- és designiparnak, beleértve a textilipart (10 milliárd), a zöldgazdaságnak (17,3 milliárd) és az élelmiszeriparnak.

De kulcsponti eleme a harmadik fázisnak az is, hogy azokat a vállalkozásokat, amelyek bizonyíthatóan a koronavírus-válság miatt kerültek bajba, diszkrecionálisan tudják segíteni – fogalmazott György László. Vagyis

célzottan szeretnék azokat segíteni, akiknek erre a túléléshez szükségük van,

és valóban azért kerültek kilátástalan helyzetbe, mert a járvány megszüntette a piacaikat – ismételte meg, példaként említve a Michelin-csillagos éttermeket, amik több tízmilliárd forintnyi értéket hoztak létre, és nagyon fontosak az országimázs szempontjából.

Az ITM-államtitkár az InfoRádió kérdésére azt is közölte, a kormányzati segítségnyújtás formái alatt hiteleket és támogatásokat egyaránt érteni kell. Előbbiről elmondta, a koronavírus-válság kapcsán létrehozott konstrukciókra, kedvezményes hitelekre és garanciatámogatásokra 1014 milliárd forintnyi igényt nyújtottak be a magyar vállalkozások, amiből több mint 550 milliárd forintra a pénzintézetek már le is szerződtek. Továbbá zajlik a Széchenyi Kártya Program (SZKP) hitelkihelyezésének felgyorsítása is a cégek érdekében – tette hozzá.

Fehér könyv

Az InfoRádió Aréna című műsorában arról is szó esett, hogy augusztus végén jelenik meg az úgynevezett vállalati fehér könyv, ami a magyar vállalkozások felkészítését segíti a koronavírus-válság második szakaszára.

György László felidézte, vizsgálatok szerint a XX. század eleji spanyolnátha idején azokban az Egyesült Államok-beli városokban, ahol hosszabb ideig tartottak fenn korlátozó intézkedéseket, ezáltal pedig sikeresebb volt a védekezésük, háromszor nagyobb volt az ipari foglalkoztatásnak a bővülése, mint a kevésbé hatékonyan fellépő településeken. Vagyis ha valahol sikeres a védekezés, márpedig, ha a világ 200 országa közül Magyarország jelenleg a 18., Kelet-Közép-Európában pedig a legjobb, az mondható, hogy

a legfontosabb cél teljesült,

ugyanis a sikeres egészségügyi védekezés – gazdaságstratégiai szempontból – kiemelt jelentőségű – fogalmazott az államtitkár.

Ennek érdekében hozzák létre a vállalati fehér könyvet is – magyarázta a szakember –, hogy a magyar vállalkozások a tőlük telhető legtöbbet meg tudják tenni annak érdekében, hogy olyan protokollokat tervezzenek és léptessenek életbe, amelyek azt szolgálják, hogy a megbetegedéseknek a valószínűségét minimálisra csökkentsék. György László úgy véli, amennyiben be lesznek tartva az ajánlások, akkor

elenyésző mértékre szorítható a koronavírus terjedése a munkahelyeken, ami pedig ad majd egy tartást, biztonságot a magyar gazdaságnak.

A szakember egyetértett, számtalan fórumon ismertetve lettek és most is elérhetők mindenki számára a különféle ajánlások, védekezési szabályok, azonban a tájékoztatásokból eddig hiányzott a struktúra. Pontosabban a vállalkozások számára szabott forma. Ugyanis, mint magyarázta, míg egy nagyvállalat már kialakíthatta a protokolljait a koronavírus ellen, egy mikrovállalkozásnak elképzelhető, hogy ideje sem volt ezeken elgondolkodnia. Hiszen előbbinek akár külön részlege lehet arra, hogy az emberei erőforrás-menedzsmenttel foglalkozzon, és van arra kapacitás, hogy kidolgozzák a rendszereket.

Azonban a kormányzat célja, hogy a gazdaság valamennyi szereplőjét segítse, ennek érdekében készül egy olyan ellenőrző lista, amiben ismertetve lesz, hogy ha valaki tervet készít, mire kell ügyelnie, és a működtetés során mik azok az ellenőrzési eljárások, amiket be kell építeni, hogy a vírus terjedését minimálisra csökkentse – hangsúlyozta György László.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!