Az április-júniusi három hónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 214 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,6 százalékos volt. A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot teljes egészében érintették, így hatásai a közölt munkanélküliségi adatokban megjelennek - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Júniusban az előző hónaphoz viszonyítva mintegy 25 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma, tavaly júniushoz képest pedig 92 ezerrel. A munkanélküliségi ráta egy hónap alatt 0,5 százalékponttal, egy év alatt 1,9 százalékponttal emelkedett.

Az inaktívak száma jelentősen, 84 ezer fővel csökkent májushoz képest, a korábban munkahelyüket elvesztettek nagy része ugyanis - a személyes kapcsolatok korlátozásának feloldását követően - aktívan kezdett munkát keresni és közülük 58 ezren el is kezdtek dolgozni. További 25 ezren azonban - annak ellenére, hogy aktívan kerestek munkát, és 2 héten belül munkába is tudtak volna állni - nem találtak munkalehetőséget, így a nemzetközi összehasonlításra is hivatott ILO-definíciók szerint a munkanélküliek számát növelték - közölte a KSH.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma június végére 376 ezerre, az egy évvel korábbihoz képest 51,6 százalékkal nőtt.

A tavalyi második negyedévhez képest a 15-24 éves munkanélküliek száma 44 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 4,0 százalékponttal, 14,7 százalékra emelkedett. A munkanélküliek több mint egyötöde ebből a korcsoportból került ki. A legjobb munkavállalási korú 25-54 évesek munkanélküliségi rátája 1,4 százalékponttal, 4,2 százalékra nőtt, az 55-74 évesek munkanélküliségi rátája gyakorlatilag nem változott, 2,6 százalékos volt.

A 15-74 éves férfiak munkanélküliségi rátája 1,0 százalékponttal, 4,4 százalékra nőtt, míg a nőké 1,7 százalékponttal, 4,9 százalékra emelkedett.

A munkanélküliség átlagos időtartama 6,4 hónappal csökkent, 8,0 hónap volt, a munkanélküliek 20,9 százaléka keresett legalább egy éve állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.

A munkanélküliségi ráta a 15-74 évesek körében Észak-Magyarország kivételével valamennyi régióban nőtt. Nyugat-Dunántúlon és Pest régióban volt a legalacsonyabb, 3,4, illetve 3,6 százalékos. A legmagasabb, 7,0 százalékos munkanélküliség Észak-Alföldet jellemezte. A legnagyobb változás Dél-Alföldön következett be, ahol a ráta értéke 2,7 százalékponttal, 5,5 százalékra emelkedett - közölte a KSH.

Foglalkoztatottság

Az április-júniusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 408 ezer, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 68,7 százalékos volt. A foglalkoztatottak száma 103 ezerrel (2,3 százalékkal), a foglalkoztatási ráta 1,3 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

Júniusban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 457 ezer volt,

az előző hónaphoz képest 58 ezerrel több, az egy évvel korábbihoz képest 38 ezerrel kevesebb.

A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 69,4 százalékos volt, ami a májusi értékhez képest 0,9 százalékponttal emelkedett, az előző év júniusához képest pedig 0,5 százalékponttal mérséklődött.

A 15-64 éves foglalkoztatottak száma 118 ezerrel volt alacsonyabb, mint a múlt év második negyedévében, egyformán egyenlő arányban 59-59 ezren sorolódtak a munkanélküliek, illetve csökkentették a munkaerőpiacon jelenlévő aktív népesség táborát. Az aktív népesség csökkenéséből 11 ezren növelték a munakerőpiacról távol maradó inaktívak létszámát, és 48 ezerrel csökkent a korosztály lélekszáma.

Április-júniusban az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 55 ezerrel, a magukat közfoglalkoztatottaknak vallóké 28 ezerrel, a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjaié pedig 19 ezerrel csökkent.

A 15-24 éves fiatalok korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 29 ezerrel, 257 ezerre, a foglalkoztatási ráta 2,4 százalékponttal, 25,7 százalékra mérséklődött. A legjobb munkavállalási korú 25-54 éves népesség körében a foglalkoztatottak száma 94 ezerrel, 3 millió 359 ezerre, a foglalkoztatási ráta 2,6 százalékponttal, 82,0 százalékra csökkent. Az 55-64 éves idősebb korosztályban a foglalkoztatottak létszáma 701 ezer volt, a foglalkoztatási ráta - részben demográfiai okból - 2,7 százalékponttal, 58,8 százalékra emelkedett.

A 20-64 éves korcsoportban -, amelyre az Európa 2020 stratégiában az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki és ezt Magyarország a koronavírus-járványt megelőzően el is érte - foglalkoztatási ráta egy év alatt 1,1 százalékponttal, 74,0 százalékra csökkent. A korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 82,1, a nőknél 66,1 százalékos volt.

A 15-64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 45 ezerrel, a foglalkoztatási ráta 1,1 százalékponttal, 76,0 százalékra mérséklődött, míg a 15-64 éves foglalkoztatott nők létszáma 72 ezerrel, a foglalkoztatási rátájuk 1,6 százalékponttal, 61,4 százalékosra csökkent.