Az elsősorban az ásványkincsek kitermelésére és exportjára építő orosz gazdaság már a koronavírus-járvány országon belüli megjelenése előtt is bajban volt a nyersanyagok világpiaci árának csökkenése miatt. Ezen túlmenően a legfontosabb szénhidrogén-felvevői piacain a gazdaság leállása miatt eltűnő kereslet is komoly veszteségeket okozott és okoz jelenleg is az alacsony árak matt. Majd ezt tetézte egy teljesen végiggondolatlan kőolajár-háború Szaúd-Arábiával – mondta az InfoRádióban Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő. Ráadásul az országon belül terjedő koronavírus-járvány is elég súlyos problémákat okozott.

"Millió egy probléma egyszerre sújtja Oroszországot, eközben szerintem van egy legitimációs válsága is a rezsimnek, hiába ez a 78 százalékos, alkotmánymódosítással kapcsolatos népszavazási eredmény, amit oly sokféle technika alkalmazásával sikerült előállítani" – összegezte a történész. Szerinte félő, hogy a következő, 2023 őszén esedékes parlamenti választáson is valami hasonló szavazási technológiát fognak alkalmazni.

"Az, ami most bevált, néhány évvel később egy sokkal komolyabb eseményen visszaköszön majd" – mondta az Oroszország-szakértő.

Biztosan zsugorodik az orosz gazdaság,

de a várható visszaeséssel kapcsolatos prognózisok meglehetősen széles sávban szórnak: 5-10 százalék közötti csökkenést jósolnak. Attól függően, hogy lesz-e második járványhullám, és milyen mértékben sújtja majd az országot, vannak olyan prognózisok is, amelyek a két számjegyű visszaesést, recessziót sem zárják ki. A szakértő ez utóbbit csak nagyon súlyos második hullám esetén tartja valószínűnek. Ha ez elmarad, vagy nem lesz annyira súlyos, akkor 5-7 százalék közötti visszaesést valószínűsít. Idézte az orosz számvevőszék elnökének, az egyik legtekintélyesebb gazdasági szakértőnek tartott Alekszej Kudrinnak prognózisát is, aki 7-8 százalékos visszaeséssel számol.

Jelentős strukturális átrendeződés nem történt az orosz gazdaságban,

például a fejlett technológiák globális piacából jóval egy százalék alatt részesedik Oroszország. Bár voltak ezzel kapcsolatos változtatási szándékok. "Szó sincs arról, hogy a hatalom ezzel ne lenne tisztában, de egy dolog valamit felismerni, és más dolog valamit a felismerés jegyében átalakítani" – mondta Sz. Bíró Zoltán. Ráadásul a 2011-12 fordulóján a dumaválasztás után kialakult mini politikai válság során Putyin és környezete számára kiderült, hogy az a születőben lévő, egyre erőteljesebbé, aktívabbá váló városi középosztály, amely egyébként épp Putyin korábbi elnöki ciklusai alatti jó teljesítménynek köszönheti a létét, elfordult tőle.

"Egyáltalán nem véletlen, hogy igazán konzervatív retorikával Putyin csak 2012-től jelentkezik" – hangsúlyozta Sz. Bíró Zoltán. Azelőtt a nemzet, a közös történelem, hagyomány és család, pravoszláv kifejezések csak elvétve fordultak elő a putyini retorikából. Aztán 2012-ban, amikor az elnök felismerte, hogy a kreatív, leginkább attraktív városi középosztály elfordult tőle, akkor a vidéki Oroszország lett az ő szavazótábora.

"A probléma csak az, hogy miután a putyini rendszer fél a városi középosztálytól, amely Oroszország számára éppen a modernizálódás lehetőségét adja, kevés esélyt látok arra, hogy amíg Putyin Oroszország elnöke, változás következne be, és a strukturális gondokat megoldanák a következő években" – tette hozzá a történész.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!