A jegybank most látta meg a lehetőséget arra, hogy a koronavírus-válságban a gazdaságot támogató intézkedéseket hozzon - értékelte az InfoRádióban Madár István, a Portfolio vezető elemzője a Magyar Nemzeti Bank váratlan, 15 százalékpontos alapkamat-csökkentését. Emlékeztetett arra, hogy a többi régiós ország ezt már korában megtette, Magyarországon azonban különböző okokból bizonytalanabbá vált a pénzügyi stabilitási helyzet március-április környékén.
"Ezért a jegybank csak késve tudta a hasonló típusú lépéseit megtenni"
- mondta az elemző, hozzátette ugyanakkor, hogy a piackicsivel még későbbre várta ezt a lépést, Madár István szerint azonban belefért, hogy már most meghozták ezt a döntést.
Bár az MNB jelezte, hogy nincs szó újabb kamatciklusról - vagyis fokozatos kamatvágásokról -, az elemző szerint nem kizárt, hogy újabb kamatcsökkentésre is sor kerülhet, de legfeljebb a következő negyedév végén, amikor az újabb inflációs jelentés információs bázisa is rendelkezésére állnak majd.
"Addig valószínűleg a kamat maradt itt, hacsak nem történik valami váratlan dolog a világban"
- tette hozzá Madár István. Meglátása szerint egyébként önmagában az alapkamat 0,9 százalékról 0,75 százalékra mérséklése nem elegendő ahhoz, hogy a gazdasági növekedés idén pozitív tartományban maradjon. Az alapkamathoz igazodó vállalati és lakossági hitel- és beruházási termékek nem reagálnak olyan érzékenyen a kamatokra, hogy emiatt a csökkenés miatt hirtelen mindenki beruházni, vagy fogyasztani akarna. "Ezzel párhuzamosan azonban vannak a jegybanknak különböző akciói, programjai - köztük az NHP (Növekedési Hitelprogram) Hajrá és egyéb hiteltámogató eszközei -, amelyek ebből a szempontból fontosabbak lehetnek. Ezt a kamatcsökkentést a mértéke miatt tekinthetjük szimbolikusnak is" - tette hozzá az elemző.
Madár István arra is felhívta a figyelmet, hogy a változó kamatozású jelzáloghitelek kamatait annyiban érinti a döntés, amennyire a rövid lejáratú bankközi hozamokat, mivel ezek kamatai jellemzően a bankközi kamatláb, a Bubor szintjéhez vannak kötve. Mivel azonban, mire a kamatvágás mellett döntött az MNB, a rövid lejáratú kamatok az új szint alatt voltak, "igazából nem feltétlenül kell, hogy tovább csökkenjenek a rövid lejáratú kamatok. Azt látni kell, hogy az elmúlt szűk egy hónap összességében jelentősebb hozamcsökkenést hozott a bankközi piacon, vagyis
érezni fogja a lakosság, hogy valamelyest enyhülnek a törlesztőterhei, feltéve, hogy nem vette igénybe a hitelmoratóriumot"
- tette hozzá az elemző.