A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint áprilisban az építőipar szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelése márciushoz mérten 1,3 százalékkal mérséklődött, a tavaly áprilisi magas bázishoz viszonyítva 2,1 százalékkal csökkent. Az épületek építése 1,4 százalékkal, az egyéb építményeké 2,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
Áprilisban lassult az építőipar visszaesése a márciusi 5,2 százalékos havi, és 3,4 százalékos éves csökkenés után.
A magyar építőipar európai összevetésben is jól teljesített, és a magas bázis ellenére is alig esett visszareagált a számokra az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért is felelős államtitkára. Boros Anita a rozsdaövezeti építkezések ösztönzésétől, és a gazdaságvédelmi akcióterv támogatásától is növekedést vár. Utóbbiról jövő hétre ígért részletesebb tájékoztatást, de hozzátette, hogy
az építőipar számára elkülönített 65 milliárd forintos keret terhére idén is jelennek meg pályázatok.
Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője szerint az iparral vagy a turizmussal szemben az építőipart csak mérsékelten érintették a koronavírus miatt bevezetett kijárási korlátozások, márciushoz képest az ágazat teljesítménye csak kismértékben csökkent. A szerződésállomány csökkenését egyrészt az uniós források kifutásával magyarázta és azzal, hogy a gazdasági helyzetre tekintettel több megrendelő is inkább elhalaszthatja vagy átütemezi beruházásait. Ebben a helyzetben az állami megrendelések felpörgetése, illetve a barnamezős övezetekben bevezetendő, a lakásépítésekre vonatkozó 5 százalékos áfakulcs adhat lökést az ágazatnak - fűzte hozzá a Századvég elemzője.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője is azt emelte ki, hogy más iparágakhoz képest a márciustól életbe lépett korlátozások az építőipart kevésbé érintik. Az viszont látható, hogy sok vendégmunkás hazatért a korlátozások előtt, aminek lehet negatív hatása, de az immár fokozatosan megnyíló határok miatt ez is enyhülhet. Ezt ellensúlyozhatja, hogy Nyugat-Európából visszaáramlik a magyar munkaerő. A rendelésállományok alapján továbbra sem látszik probléma az ágazat kilátásait illetően. A volumen, némi csökkenése az egyéb építményeknél látszik az uniós források kifutásával párhuzamosan, de pont ez az alág lehet ahol a kormányzat a következő időszakban gazdaságélénkítési céllal új beruházásokat indíthat a kereslet stabilizálása érdekében.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint
június első két hetében az eladásra hirdetett új lakóingatlanok iránti érdeklődés márciusi mélyponthoz képest megtriplázódott és 28 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A szakember szerint a készülő rozsdaövezeti lakásépítési program, lendületet adhat a társasház-fejlesztéseknek. Várhatóan két-három hónapon belül jelölhetik ki azokat a területeket, amelyeken megindulhatnak a kedvezményes, 5 százalékos lakásépítési áfával eladható rozsdaövezeti lakások.
Földi Tibor, a lakóingatlan-fejlesztő Cordia vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a járványhelyzet okozta sokkot követően az újlakáspiacon a vevői oldal is kezd magára találni: májusban már az év eleji szint közelébe tért vissza a vevők aktivitása. Az elmúlt hónapban a zöldövezeti projektek iránt érdeklődők száma már csak alig néhány százalékkal maradt el a krízis előttitől, de az elmaradás a belvárosi fejlesztéseknél sem érte el a 10 százalékot.
Jelenleg az újlakáspiacon az átadás közeli projektek számítanak a legnépszerűbbnek.
Gyakorlatilag napról-napra csökken az amúgy sem bőséges kínálat - fogalmazott Földi Tibor. A kínálat szűkösségét az is jól mutatja, hogy az őszig beköltözhető otthonok 90 százaléka már elkelt, míg az egy éven belüli átadásúaknál ez az arány 70 százalék fölött van. Tény, hogy az 5 százalékos áfájú fejlesztések kifutásával jelentősen szűkül az újlakáspiaci kínálat, amin a rozsdaövezeti projektekre bevezetendő kedvezményes áfakulcs is csak később tud majd enyhíteni. Mivel a kínálat szűkös, nem reálisak az érdemi árcsökkenést valószínűsítő várakozások - mondta a Cordia vezérigazgatója.