A járványvédelmi korlátozások enyhítését követően ugyan még számos korábbi, távolságtartást célzó szokást - így a tömegközlekedést, a kézfogás vagy a személyes találkozás kerülését - megtartott a többség, júniusban azonban már csökkent az ezek mellett kitartó magyarok aránya - derült ki az Ipsos legfrissebb, ezer fős mintán végzett és a hazai felnőtt lakosság véleményét reprezentáló országos kutatásából.
Egyre inkább az arcmaszk viselésében látja a megfelelő védelmet a lakosság többsége, míg a gyakori kézmosás és a fertőtlenítés sokaknál hátrább sorolódott.
Kiugróan sokan (87 százalék) nyilatkoztak maszkviselésről a fővárosban, az Ipsos szerint ebben annak is szerepe van, hogy az itteni lakosság használ legnagyobb arányban tömegközlekedést. Az áprilisi 62 százalék helyett
mostanra a magyarok 70 százaléka biztos benne, hogy a gyógyszeripar hamarosan kifejleszti a koronavírus járvány elleni vakcinát.
Június elejére megkérdezettek többsége szerint enyhébb a járvány, mint ami a médiában megjelenik: míg áprilisban a megkérdezettek harmada (33 százaléka), június elején már több mint fele (54 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy a hazai média eltúlozza a pandémia veszélyét. Érdekes módon ennek ellenére 88 százalék biztos abban, hogy a járvány világgazdaságra gyakorolt hatása tartós lesz.
Az Ipsos felmérése szerint
a lakosság bizalma fokozatosan csökken a kormányzati szervekkel, a helyi vagy nemzetközi hatóságokkal, valamint a televíziós hírekkel szemben,
míg a közösségi médiában elérhető Covid-19 tartalmakat egyre hitelesebbnek ítéljük meg. Mindezekkel együtt továbbra is messze a tudósok, virológusok, valamint a WHO számítanak a legmegbízhatóbb információforrásoknak, korosztálytól függetlenül.
Végzettség tekintetében azonban látványos az eltérés: a közösségi média és a televízió bizalmi indexe a legfeljebb szakmunkás képesítéssel rendelkezők körében a legmagasabb, míg a diplomásoknál a WHO, a helyi egészségügyi hatóságok és a tudomány képviselői átlagon felüli hitelességű hírforrások.
A kutatásban próbálták felmérni a munkanélküliséget is. A közvéleménykutató cég a válaszok alapján úgy becsli, hogy
a járvány miatt az állásukat ideiglenesen vagy tartósan elvesztő aktív munkavállalók aránya 7 százalék, azaz 330.000 főnél több lehet.
A március óta tartó leépítések a női munkavállalókat továbbra is nagyobb mértékben sújtják: 9,3 százalék számolt be állásvesztésről szemben a férfiak körében mért 5,2 százalékkal. De ennél is magasabb, 10 százalék feletti érték mérhető a fiatal, 30 év alatti munkavállalók körében.
A korlátozások enyhítésével párhuzamosan az otthoni munkavégzés aránya már májusban is csökkenő értéket mutatott, kivétel ez alól a főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezők szegmense, ahol a vizsgálat szerint tartósan home office-ra rendezkedtek be a munkavállalók, mivel 54,5 százalékuk tett említést otthoni munkavégzésről.
