0 °C
Az idén 7 százalékkal eshet vissza a magyar gazdaság, majd jövőre 6 százalékos növekedés következhet – derül ki az Európai Bizottság friss prognózisából. A testület tehát mélyebb recessziót vár, mint a magyar kormány, amely a konvergenciaprogramban 3 százalékos csökkenéssel számol erre az évre, igaz, a 2021-es növekedést is 4,8 százalékosra becsülte a kabinet.
A többi mutatóban is eltér az uniós várakozás a magyartól. Brüsszel szerint a 3,8 százalékos költségvetési hiánycél optimista, 5,2 százalékra becsülik a deficitet erre az évre, és jövőre is 4 százalékra teszik azt. Az államadósság az előrejelzés szerint idén 75 százalékos lesz, míg jövőre 73,5, mindkettő magasabb a kormány által vártnál.
A bizottság idén 7, jövőre 6,1 százalékos munkanélküliséggel számol Magyarországon.
Ebben az évben 14 százalékkal eshet vissza az export, és 15-tel az import, míg jövőre 11,2, illetve 10,1 százalékos növekedés várható.
A koronavírus világjárvány a beruházási ciklus tetőpontján sújtott le a magyar gazdaságra. A tavalyi 15,3 százalékos növekedés után beruházások 18,7 százalékkal esnek vissza és 8,9 százalékos növekedés várható jövőre.
A vírus okozta világválság leginkább a turizmus és a közlekedési ágazat visszaesését idézte elő, amelyek a szolgáltatási szektor közel felét teszik ki.
Bár az ipar és építőipar területén hozott járványmegelőző korlátozások továbbra is mérsékeltek az országban, a nemzetközi recesszió különösen erősen sújthatja a feldolgozóipart az olyan erősen ciklikus ágazatok jelentős súlya miatt, mint a járműgyártás.
A tartós fogyasztási cikkek, valamint a beruházási javak iránt csökkenő importigény a mérséklődő világpiaci energiaárakkal együtt javítani fogja a kereskedelmi mérleg egyenlegét, amitől fizetési mérleg is a GDP 1,3 százalékának megfelelő többletbe fordul a tavalyi 0,9 százalékos deficit után.
Az infláció a tavalyi 3,4 százalékról idén 3,0 százalékra mérséklődik az EB várakozásai szerint.
Uniós adatok
A brüsszeli prognózis szerint a legkevésbé a lengyel (-4,3), a legjobban a horvát (-9,1 százalék) gazdaság érzi meg a járvány hatásait. Az előrejelzés szerint az euróövezet gazdasága 2020-ban 7,75 százalékos rekordmértékben fog zsugorodni, majd 2021-ben 6,25 százalékos növekedésre van kilátás. Az EU gazdasága a várakozások szerint 2020-ban 7,5 százalékkal csökken, 2021-ben pedig megközelítőleg 6 százalékkal tud majd bővülni.
Megállapítják azt is, hogy bár csökkentett munkaidős foglalkoztatás, bértámogatások és a vállalkozásoknak nyújtott támogatások révén igyekeznek féken tartani a munkahelyek megszűnését, a koronavírus-járvány súlyosan fogja érinteni a munkaerőpiacot. A munkanélküliségi ráta az euróövezetben az előrejelzések szerint a 2019. évi 7,5 százalékról 2020-ban 9,5 százalékra emelkedik, majd 2021-ben 8,5 százalékra esik vissza. Az EU-ban a munkanélküliségi ráta várhatóan a 2019. évi 6,7 százalékról 2020-ban 9 százalékra nő, majd 2021-ben 8 százalék körüli szintre mérséklődik.
A kereslet visszaesése és az olajárak mélyrepülése miatt idén a fogyasztói árak lényeges csökkenésére lehet számítani, és mindez együttesen több mint ellensúlyozza a világjárvánnyal összefüggő ellátási zavarok által okozott elszigetelt áremelkedéseket. Idén az unióban 0,6, jövőre 1,3 százalékos lehet az infláció.
Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve elmondta: az unió egészére és az euróövezetre vonatkozó növekedési előrejelzések a 2019-es őszi gazdasági előrejelzéshez képest mintegy 9 százalékponttal lefelé módosultak.
A recesszió mélysége és a fellendülés mértéke egyaránt egyenetlen lesz, és ezek alakulását
az olyan ágazatok, mint az idegenforgalom egyes gazdaságokban betöltött súlya, valamint az egyes országok pénzügyi forrásai fogják meghatározni.
Kiemelte: erős és időben alkalmazott uniós szintű közös gazdaságélénkítési stratégia hiányában fennáll a kockázata annak, hogy a válság komoly torzulásokhoz vezethet az egységes piacon belül, és állandósulhatnak az euróövezeti tagállamok közti gazdasági, pénzügyi és társadalmi különbségek.
