Szűcs László ügyvéd szerint a jogszabály újonnan kiadott verziója már pontosan meghatározza azon munkáltatók – meglehetősen széles – körét, amelyek a bértámogatást igénybe vehetik: vagyis mindazok, akik a Munka Törvénykönyve hatálya alá esnek, beleértve a munkaerőkölcsönző cégeket, vagy például a fióktelepeket. A jogszabály arra is kitér, hogy melyek azok a szervezetek, amelyek ebből a körből kiesnek, mint az alapítványok, egyesületek és közhasznú szervezetek, valamint a költségvetési támogatásban részesülő szervezetek.

A főbb kritériumok

A munkáltatónak legalább hat hónapja működnie kell, ugyanakkor szabadon dönthet, hogy mely munkavállalója után kéri a bértámogatást, de az nem állhat felmondási idő alatt. További feltétel, hogy a cég ne álljon csőd vagy felszámolási eljárás alatt, rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkezzen, és természetesen vállalja azokat a kötelezettségeket, amelyek ezzel a támogatással kapcsolatosan a jogszabály meghatároz – emelte ki a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda munkatársa, hozzátéve, bizonyos állami támogatások esetében viszont nincs lehetőség a bértámogatást is igénybe venni.

Az új kormányrendelet szintén tartalmazza a nemzetgazdasági érdek fogalmát. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az a nyomtatvány, amellyel ezt a támogatást a munkáltató és a munkavállaló együttesen igényli, tartalmazza azt a kérdést, hogy a nemzetgazdasági érdek fennáll-e az adott pozícióval kapcsolatosan, vagy sem – erről a munkáltatónak kell döntenie. A szakértő szerint a mérlegeléskor az eljáró kormányhivatal nyilván az adott térség munkaerőpiacát, a támogatott vállalkozás által végzett tevékenységet és a munkavállalók létszámát, illetőleg az adott vállalkozáshoz kapcsolódó egyéb beruházásokat és fejlesztéseket fogja mérlegelni.

Hatályos módosítások

Mint arról az Infostart korábban beszámolt, már elérhető a munka.hu weboldalon az új, módosított formanyomtatvány, amelynek segítségével még egyszerűbben kérvényezhető a támogatás. A módosításokat a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, ugyanakkor az ügyintézési határidő a rendelet hatálybalépésének napjával újrakezdődik – hívta fel a figyelmet az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat a honlapján közzétett egy számolási segédletet is, a támogatás várható összegének kiszámításához.

A kieső munkaidő már 15-75 százalékig terjedhet, azaz a részmunkaidő akár napi 2 óra is lehet a támogatás igénybevétele esetén 8 órás eredeti munkaidőt feltételezve. Ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét nem éri el, az egyéni fejlesztési idő alkalmazása csupán ajánlás lesz.

Azok a munkavállalók, akiknek a részmunkaideje 50 százalék alá csökken, havonta és egyénenként akár 100 ezer forintot meghaladó támogatásban is részesülhetnek. Akinél nem lépi át a részmunkaidő az 50 százalékot, azoknál a támogatási összeg továbbra is legfeljebb 75 ezer forint marad.

A rendelet tételesen kimondja azt is, hogy a támogatás távmunka és otthoni munkavégzés esetén is igényelhető. A változások egyértelműsítik, hogy a vállalkozások kizárólag a támogatással érintett munkavállalók esetén nem rendelhetnek el rendkívüli munkavégzést.

Fontos tudni, hogy a kérelem benyújtásakor hatályos nettó alapbért kell figyelembe venni az igényelhető támogatás összegének meghatározásakor. Ha a bértámogatás iránti kérelem benyújtásának időpontja után a munkáltató változtatni kíván a "támogatott" munkavállaló munkaidején, előzetesen tájékozódjon majd a feltételekről, mert ez hatással lehet a támogatás folyósítására (például ha a járványhelyzet javulása lehetővé teszi az eredeti munkaidő visszaállítását, a támogatás tovább már nem jár) – írta a Portfolio.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!