33 °C
Béres János azt mondta: a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet mellett más szervezetek is a fertőzés terjesztésére szólították fel híveiket. Ennek jelei vannak például Indiában, Egyiptomban és az Egyesült Államokban is.
Példaként említette, hogy Olaszországban a maffia tevékenységét vizsgálva azt látják, hogy a bajba került vállalatokban igyekeznek befolyást szerezni, ilyen módon fehérre mosni fekete pénzeiket. A Balkán egyes országaiban a védőfelszerelések elosztása is szervezett bűnöző csoportok kezébe került. Németország is úgy járt a közelmúltban, hogy a Nigériából megrendelt védőeszközei eltűntek.
A járvánnyal összefüggésben - például álhírek terjesztésével - a kiberbűnözői aktivitás is fokozódott.
Béres János kitért arra is, hogy jelenleg egyik fő feladatuk a Covid-19-helyzet figyelemmel kísérése. Nagy figyelmet fordítanak arra is, hogy feltárják a jövőbeli gócpontokat. Most úgy látják,
a következő gócpont Afrikában lehet, ahol már 43 országban jelent meg a vírus. Emellett Afganisztánban is lehet gócpont.
Vizsgálják a koronavírus hatását a nemzetközi biztonsági környezetre. Azt látni, hogy a vírus megjelenése óta jelentősen csökkent a harcok intenzitása az egyes válságövezetekben: Irakban, Szíriában és Afganisztánban is. Ennek kapcsán viszont hozzátette: értékelésük szerint, amint a járvány alábbhagy, kiújulhatnak a fegyveres összecsapások a válságövezetekben, köztük Irakban és Szíriában is.
Emellett arra is fel kell készülni: az egyes országokban bevezetett rezsimintézkedések miatt a Közel-Keleten és az afrikai térségben is olyan belpolitikai feszültségek, állami szintű problémák lehetnek, amelyek miatt Európa is újabb nyomás alá kerülhet, például migrációs szempontból.
A járvány hatása a katonai missziókra és beszerzésekre
A missziós szerepvállalások is átalakultak. Irakban időszakosan felfüggesztették a kiképzést, emiatt sokan kivonták erőiket. Afganisztánban a korábban eldöntött csapatkivonást felgyorsította a járvány. Maliban komoly fertőzés érte missziót. Ezért onnan szinte naponta döntenek a katonák kivonásáról.
A hadiipari vállalatok sok helyen teljesen vagy részlegesen leálltak, illetve átálltak járványügyi eszközök gyártására - közölte Béres János, de hozzátette több helyen már kezdték a visszaállást a pandémia utáni helyzetre.
Szólt arról is, hogy a haditechnikai beszerzésekre és fejlesztésekre is kedvezőtlen hatást gyakorolt a pandémiás helyzet. Csökkentésről azonban kevés esetben van szó, inkább átalakítják a terveket. Ezzel együtt a járvány a védelmi költségvetéseket is érintette. A horvátoknál 25 millió euróval csökkentették a védelmi költségvetést. A V4-es, nyugat-európai országok még nem hoztak ilyen döntést, hiszen úgy vélik épp a járvány mutatja meg, hogy a haderőkre, azok eszközeire szükség van.
Több országban jelentősen bevonták a járvány elleni védekezésbe a katonákat, a haderők eszközeit.
E tekintetben nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő a Magyar Honvédség, amelyet szinte minden területen bevontak a védekezésbe.
A jövőre vonatkozóan a KNBSZ főigazgatója azt mondta: a legfontosabb feladat az újraindítás politikájának a vizsgálata, hogy az egyes szomszédos, európai országok hogyan tervezik visszaállítani haderőiket a normál működési rendre.
