Infostart.hu
eur:
388.18
usd:
336.17
bux:
0
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatója a Cégvezetők csúcstalálkozóján a Magyar Telekom budapesti székházában 2018. május 10-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Palócz Éva: a jegybank megtette azt, amit megtehet

Kevesli az eddig meghozott magyar gazdasági mentőcsomagot a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója. Palócz Éva az InfoRádiónak elmondta, hogy a most elérhető intézkedések a hazai GDP alig egy százalékát érintik, miközben a szomszédos országokban a bruttó hazai össztermék 3-4 százalékát használják fel a koronavírus-járvány okozta krízis kezelésére.

Az egész gazdasági élet, a vállalatok, az elemzők egyaránt egyetértenek abban, hogy rendkívül szegényes, megkésett, és messze nem olyan a csomag, amilyennek lennie kellene, és amilyen a szomszédos, vagy akár az egyéb EU-tagországokban, vagy akár másutt is van - mondta az InfoRádiónak Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Ez szerinte különösen drámai.

Kifejtette: miközben a cseh, a szlovák, a lengyel vállalatok nagyvonalú állami támogatásban részesülnek abban a néhány átmeneti hónapban amíg át kell vészelni a bajt, addig a magyar vállalatok belerokkannak majd.

"A nemzetközi versenyképességünknek pedig, ami eddig se volt nagyon erős, annyi."

- tette hozzá.

Szavai szerint semmilyen támogatásra nem lehet azt mondani, hogy egyáltalán nem segít, mert ha csak pár ezer forintot tud egy vállalat megtakarítani, vagy ha valamilyen adminisztratív könnyítése van, ami segít senki, az nyilván nem hatástalan.

"Az a lényeg, és ezt a szakma egyöntetűen mondja, most nem erre lenne szükség"

- hangsúlyozta Palócz Éva. Kifogásolta azt is, hogy minden program sokára éri el a vállalkozásokat. Úgy fogalmazott, hogy "az, hogy most bejelentik, hogy jövőre majd lesz valamilyen program, az ebben a pillanatban nem segít, holott most, áprilisban, májusban kellene minél gyorsabban azoknak a vállalatoknak a kezét megfogni, amelyek rohamosan mennek csődbe."

Mint mondta, több hazai kis- és középvállalkozással is beszélt az elmúlt időben, többségük elvesztette a megrendelései száz százalékát, és ezért semmiféle támogatásra nem jogosult, és sokan mondják, hogy egy hónap múlva le kell húzniuk a rolót.

Szerinte igenis lenne a kormánynak mozgástere arra, hogy nagyobb támogatást adjon. Úgy fogalmazott, hogy ezt csinálja a világ minden országa, az Európai Unió és az Európai Központi Bank is.

"Ilyenkor el lehet adósodni. Ez persze később majd vissza fog ütni, de hát lehet hazai finanszírozási forrásokból is mindenféle költekezéseket finanszírozni. A jegybank a maga részéről ezt bejelentette, hogy a maga részéről ami korábban tabu és tiltott volt, a másodpiacon - de lehet, hogy az elsődlegesen is - állampapírokat vásárol" – tette hozzá Palócz Éva. Vagyis szerinte az MNB közvetve meg tudja ezt finanszírozni, bár ezt se lehet korlátlanul csinálni.

"A magyar mentőcsomag a GDP alig egy százalékát éri el, miközben más országban három-négy százalék - a különbségből valamicskét meg lehetne finanszírozni jegybanki forrásokból" - közölte a vezérigazgató. Szerinte ez még nem is járna a külfölddel szembeni eladósodásnak és a spekulánsoknak való kitettséggel, mert ez a magyar jegybank forrásaiból megoldható lenne.

Elmondta:

az MNB által bejelentett 3 ezer milliárd forintos mentőcsomag teljesen rendben van, és a jegybank a maga eszköztárával, amit lehetett, megtett.

Ezzel csak az a probléma, hogy hitelhez jutni sem olyan könnyű: egy cég, ami nem látja a jövőjét, és nem tudja, hogy meddig tart az ő piacának leállása, és hát a bank sem tudja ezt, így pedig a hitelfelvétel, vagy nyújtás nagyon kockázatos. Ezt a kockázatot most a hitelező kereskedelmi bank viseli.

"Ebből a programból is nagyon-nagyon sokan ki fognak esni, de a jegybank ennél többet nem tud tenni, megtette azt, amit megtehet. Az egy másik dolog, hogy most a fiskális politikán, a költségvetésen, a Pénzügyminisztériumon lenne a sor" - tette hozzá Palócz Éva.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ali Laridzsáni halála Iránban fontosabb lehet, mint Ali Hamenei ajatollah megölése

Ali Laridzsáni halála Iránban fontosabb lehet, mint Ali Hamenei ajatollah megölése

Izrael azt állítja: megölte Irán biztonsági főnökét, aki gyakorlatilag az ország de facto vezetője volt. Irán megerősítette a halál tényét. A veterán Ali Laridzsani élete során több posztot is betöltött az államgépezetben és diplomataként is dolgozott. Elemzők szerint halála jelentősebb hatású, mint Hamenei ajatollah likvidálása.

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán kedden este megerősítette, illetve bosszút esküdött Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárának és Golamreza Szolejmáninak, az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokának a halála miatt. Teherán bosszúból Izrael középső részét vette légi támadás alá, Ramat Gan városában ketten meghaltak. Az éjszaka folyamán az izraeli hadsereg közölte: folytatták a Hezbollah elleni csapásaikat Dél-Libanonban, miközben Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek mind iráni rakéták és drónok elfogásáról számolt be. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint 2,5 tonnás óriásbombákat vetettek be iráni rakétalétesítmények ellen a Hormuzi-szoros térségében, ugyanakkor Donald Trump többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelme érdekében. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×