5 °C
Komolyabb költségvetési hatású válságkezelő intézkedések nélkül is elszállna a költségvetés GDP-arányos hiánya, hiába tervezett eleve a nemzeti össztermék 1 százalékára rúgó - azaz közel 500 milliárd forintos - tartalékkal erre az évre a kormány - írta a Portfolio. A koronavírus-járvány miatti gazdasági visszaesés mértéke mindenképpen rontja a költségvetés egyenlegét is, és megtörhet az a 2012 óta tartó kedvező folyamat, amely az államháztartás GDP-arányos adósságát 80-ról 65 százalék alá csökkentette. Ugyanakkor megfelelő nagyságú gazdaságösztönző csomag bevetésével - amely ugyan tovább növelheti a költségvetési hiányt -, és ha a kormány okosan használja ki az így kapott mozgásteret, akkor az adósság idei emelkedése árán elérheti a gazdaság gyors talpra állást, jövőre pedig folytatódhat az adósságcsökkenés is.
A portál szerint
az elemzők többsége azzal számol, hogy a GDP 2,5-3 százaléka lesz végül a költségvetés hiánya az extra költekezés miatt.
A költségvetési hiány jelentős, akár az uniós deficitplafonnak számító 3 százalék fölé emelkedését egyébként az uniós pénzügyminiszterek hét eleji döntése értelmében a járvány gazdasági hatásainak kezelése érdekében idén nem szankcionálja Brüsszel, és a magyar jogszabályokban rögzített államadósságcsökkentési kötelezettség elengedésének sincs jogi akadálya, mivel a 2020-as büdzsét csökkenéssel tervezték, ezért megfelel a jogszabályi elvárásnak a Portfolio értékelése szerint.
A lap elemezte azt is, hogy a növekedés és a költségvetés felborulása milyen hatással lehet az adósságpályára. Az alappályához (4 százalék körüli növekedés, 1 százalékos deficit) képest mindenképp romlik a helyzet, ráadásul van arra esély, hogy mindkét növekedési és költségvetési oldalról egyszerre.
A legoptimistább - és egyben teljesen esélytelen - forgatókönyv szerint sikerül tartani az 1 százalékos deficitet és a növekedés is csak 3 százalékra lassul. Ehhez gyakorlatilag az kellene, hogy néhány héten belül lecsengjen a járvány, és újrainduljon a gazdaság, így a tartalékokkal ki lehetne húzni az átmeneti időszakot. Ebben az esetben az adósságpályával sem lenne probléma, 61-62 százalékra csökkenhetne tovább a GDP-arányos érték. Sőt, 3 százalékos éves GDP-növekedés mellett még egy közepesen elszálló hiány is beleférne, 3 százalékos deficittel is csökkenne minimálisan az adósságráta. Erre van azonban a legkisebb esély.
Ha a gazdaság csak stagnál az idén, veszélybe kerül a csökkenő adósságpálya, hiszen csak egy százalékos deficitnél jönne össze minimális adósságcsökkenés. Ha stagnáló növekedés mellett a büdzsé hiánya is elszáll, akkor már emelkedő adósságrátáról beszélhetünk.
A legrosszabb eshetőség, ha egyszerre esik vissza a növekedés és még a költségvetési hiány is jelentősen megemelkedik. Ez esetben már jelentős adósságnövekedés is elképzelhető,
5 százalékos (extrém pesszimista) gazdasági visszaesés és 3 százalékos hiány mellett újra a GDP 70 százaléka felett lenne az államadósság.
Mivel azonban a növekedés és a költségvetés egyenlege egymástól nem független - a gyengébb gazdasági teljesítmény önmagában is rontja a költségvetési egyenleget, gazdaságmentő intézkedések nélkül is. Minél nagyobb a lassulás, annál több ellensúlyozó lépést (hiánynövelő intézkedést) kell tenni. Ha ezek hatnak, akkor a lassulás is kisebb lehet.
A lap értékelése szerint az 1 százalékos hiányból már akkor közel 3 százalékos lesz, ha a gazdaság stagnálásba vált, és a kormány nem tesz semmit. Ha még ennél is rosszabbak a növekedési kilátások, akkor még nagyobb az egyensúlyromlás. Erre a kormánynak lépnie kell: a stabilizáló, élénkítő lépések a gazdasági visszaesést fékezik valamelyest, de a hiányt növelik. Középtávon viszont a fenntartható adósságcsökkentési pálya megteremtése érdekében tett lépésekként értékelhetőek.
