Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas
Fogyasztásmérő egy budapesti távfűtéses lakás radiátorán.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Tavaszias gázfogyasztású napból több is volt az elmúlt télen

A rekordenyhe tél szélsőségesen alacsony gázfogyasztással járt egyes napokon. A decemberi negatív rekord sokkal inkább a tavaszi, őszi időszakok fogyasztási értékeinek felel meg.

A 2019 karácsonya előtti napokban a sokéves átlagnál jóval magasabb hőmérséklet hatására a hazai gázfogyasztás akkorát esett, ami még az utóbbi évekhez mérten is szokatlanul alacsonynak nevezhető - írta a Portfolio a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai alapján. A lap szerint

a mélypontot 2019. december 21. jelentette, amikor is a napi fogyasztás alig haladta meg a 33 millió köbmétert.

Ehhez képest a megelőző évben még közel 63 millió köbméter volt a napi felhasználás, de egy átlagos téli napon is 50-55 millió körül alakul az átlagos fogyasztás. Ez az adat inkább a tavaszi, vagy őszi időjáráshoz passzoló fogyasztási értéknek felel meg. Sőt, tavaly május 6-án - amikor az átlagosnál hűvösebb volt az idő - a napi fogyasztás több mint 32 millió köbméterrel alig maradt el a december 21-itől.

Az idei télen egyébként február elején és végén is akadt több, szélsőségesen alacsony gázfogyasztású nap.

Arra már két éve nem volt példa, hogy a hideg miatt megugró fogyasztás elérte volna a napi 60 millió köbmétert.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) mérései alapján a 2019/2020-as tél a harmadik legmelegebb volt 1901 óta. A Copernicus Klímaváltozási Szolgálat (C3S), vagyis az EU klímaváltozást kutató programja szerint pedig a mostani tél egyenesen a legmelegebb volt a feljegyzések kezdete óta. Eszerint a 2019/20-as tél átlaghőmérséklete még az eddigi legmelegebb, 2015-16-os télnél is 1,4 Celsius-fokkal magasabban alakult.

Márpedig a napi középhőmérséklet és a földgázfelhasználás egy bizonyos szintig - 17-18 Celsius-fokig - fordítottan aránylik egymáshoz.

A fogyasztási adatokat azonban az időjárás mellett több más tényező is befolyásolja, például a fogyasztói szokásokban, az erőművi mixben vagy a gazdaság teljesítményében bekövetkező változások. Mindennek hatására a 2005-ös több mint 14 milliárd köbméteres egész éves fogyasztás 2014-re körülbelül 8,5 milliárd köbméterre esett, míg az utóbbi években Magyarország éves gázfogyasztása ismét a 10 milliárd köbmétert közelíti. Kizárólag a téli gázfogyasztást tekintve, az extrém meleg tél ellenére a december-január-februári összesített magyarországi földgázfelhasználás nem "lóg ki" az elmúlt másfél évtized téli fogyasztási adatai közül, még ha inkább az alacsonyabbak közé is tartozik.

A havi összesített fogyasztási adatok szintén nem mutatnak eltérést az elmúlt évekhez képest. Az újság szerint még az elmúlt évek fogyasztási adataihoz való viszonyítást is óvatosan kell kezelni, mivel a 2010-es évtizedben már érzékelhetően magasabban alakultak a hőmérsékletek, mint a korábbi sokéves átlag.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: a vasúti katasztrófa lenullázta a kormány választási esélyeit Spanyolországban

Szakértő: a vasúti katasztrófa lenullázta a kormány választási esélyeit Spanyolországban

Háromnapos nemzeti gyász van Spanyolországban a szerda reggeli vasúti kataszrófa miatt. A mentési munkálatok jelenleg is zajlanak, a halálos áldozatok száma: 69, de továbbra is 70 eltűnt személyt keresnek. A szerencsétlenség egy súlyosan feszült országban történt, ahol egy hónap múlva előrehozott választásokat tartanak. Lénárt András Spanyolország szakértőt, a Szegedi Tudományegyetem Hispanisztika Tanszékének docensét kérdezte az InfoRádió a helyzetről.

Kiderült ki a legnagyobb nyertes – és a vesztes is

Csökkenő kiadásokkal és növekvő bevételekkel számol a kormány. A minisztériumoknál jelentős az átrendeződés.
Sokat kapnának az önkormányzatok a 2027-es költségvetésből, de nem minden arany, ami fénylik

Sokat kapnának az önkormányzatok a 2027-es költségvetésből, de nem minden arany, ami fénylik

Több mint 500 milliárd forinttal, 12 százalékot meghaladó mértékben növekedhetnek az önkormányzati rendszerbevételei 2027-ben a 2026-os módosított költségvetéshez képest – derül ki a kormány péntek éjjel kiadott tervezetéből. A települések több állami támogatáshoz jutnak, csökken a szolidaritási hozzájárulás, és a beruházásokra is jelentősen több pénz jutna. A forrásbővülés azonban nem jelenti automatikusan a városházák pénzügyi önállóságának erősödését, mert a többlet jelentős része meghatározott közfeladatokhoz és emelkedő működési költségekhez kapcsolódik. A települések vezetői várhatóan elégedetlenek lesznek majd, kérdés, hogy még a parlamenti és bizottsági vitákban milyen módosításokat sikerül kiharcolni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×