Az elmúlt évek lakásár-növekedésének eredménye, hogy a vásárlók érzékenyebbé váltak a minőségre és az élhetőségre, azonban az árrobbanás miatt ugyanannyi szobaszámot már csak kisebb alapterületen engedhetnek meg maguknak, ezért eleve kisebb lakásokat építenek a fejlesztők - derült ki a Takarék Index friss elemzéséből. Jellemző tendencia az is, hogy

a magasabban található lakásokat drágábban lehetett eladni, az erkély vagy terasz pedig szinte már elengedhetetlen része egy új ingatlannak.

Az elemzés szerint, a fél szobákat is egy szobának véve, a kétszobás lakások átlagosan 47 négyzetméter helyett már csak 46 négyzetméteresek voltak, a háromszobás otthonok nagysága 70-ről 67 négyzetméterre csökkent, a négyszobásoké 97 négyzetméterről 93-ra, az ötszobás ingatlanoké pedig 119 négyzetméterről 115-re. Kivételt egyedül az egy lakószobával rendelkező lakások jelentettek, ahol egy nagyon enyhe növekedés volt tapasztalható az alapterületben.

A helykihasználtság érdekében egyre magasabb épületeket húznak fel a fejlesztők, igaz, az építési szabályok korlátot is jelentenek. Buda és Pest külső részeinek alacsonyabb beépíthetősége azt eredményezi, hogy ezekben a városrészeken többségében négy- vagy ennél kevesebb emeletes társasházak épülnek. Pest belső kerületeiben 4-10 emeletes társasházak is épültek.

Az elemzés szerint ez egy fejlesztésnél

akár 10-15 százalékos, négyzetméterenként 70-100 ezer forintos árkülönbséget is jelenthet.

Egyre keresettebbek és drágábbak a magasabban lévő lakások.

2016 elején a még szabad lakást tartalmazó projektekben az otthonok 79 százaléka rendelkezett erkéllyel vagy terasszal, a Budapesti Lakáspiaci Riport 2019 negyedik negyedéves adatai szerint ez az arány viszont már 91 százalékos volt. Ezek alapterülete átlagosan 9,2 négyzetméter volt az új lakásoknál. A teraszok jellemzően nagyobbak, mint az erkélyek, a különbség akár 30-40 százalék is lehet.

Az egyre kisebb alapterület miatt mind lényegesebben befolyásolja a vásárlói döntéseket a helyiségek berendezhetősége, a berendezések variálhatósága. Egy kétszobás lakásnál már elvárás, hogy négy ember le tudjon ülni az étkezőasztalhoz a konyhában, és ennek megfelelően kell kialakítani.

Hasonlóan fontos vásárlói igény a természetes fény, azonban

a nagyobb társasházi fejlesztéseknél nem minden lakás esetében sikerül teljesíteni azt az előírást, hogy legalább egy szobának benapozottnak kell lennie.

Jogszerűen akkor térhetnek el az előírástól a fejlesztők, ha az élet és egészség védelmével, a biztonságos használhatósággal kapcsolatos érdekeket nem sérti a megoldás, továbbá nem teremt veszélyhelyzetet, és a szomszédos önálló rendeltetési egységhez fűződő használati jogokat nem korlátozza.

A kevésbé szerencsés fekvésű ingatlanok fényhez juttatására megoldást jelenthet az indirekt napfény kihasználása, vagyis több épület építése esetén a szemközti lakások nagy üvegfelületeiről visszaverődve biztosítható fény a kevésbé benapozott otthonokba.